Német Szilvi:
Német Szilvi:
„Értelmezni se tudom, mi az a liberális tényellenőr”
Facebook-hírkommentárok a tényellenőrző újságírásról
A tényellenőrzés mint az újságírói gyakorlat egy speciális válfaja 2022-ben vált Magyarországon a szélesebb közönség előtt is ismertté. E kutatás során a műfaj hazai elfogadottságát vizsgáltuk egy tényellenőrző portál, a Lakmusz cikkeire vonatkozó Facebook-kommentek (N = 2546) kvantitatív és tartalmi elemzésével. A vizsgálat során a cikkek intézményi környezetét is figyelembe vettük, mivel a Lakmusz tényellenőrzéseit a dezinformációval foglalkozó dedikált felület és egy fősodratú liberális hírportál (a 444.hu) is közvetíti az olvasóknak. Az eredmények azt mutatják, hogy a Lakmusz Facebook-oldalán a politikai szempontok domináltak a tényellenőrzés műfajának megítélésében, míg a 444.hu kommentszekcióiban a hozzászólások többsége újságírószakmai kérdésekre (a relevanciára és a hírértékre) vonatkozott. Összességében azt találtuk, hogy a fősodrú média napirendjébe illeszkedve a tényellenőrző cikkek kevesebb bírálatot váltottak ki az olvasók körében, míg a politikai táborok közötti polarizációt növelhették.
Kulcsszavak: dezinformáció, fősodrú média, függetlenség, közösségi média, objektivitás, olvasói kommentár, tényellenőrzés, újságírás
„Értelmezni se tudom, mi az a liberális tényellenőr”
Facebook-hírkommentárok a tényellenőrző újságírásról
Médiakutató 2023. ősz 79-93 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.3.9
Gosztonyi Gergely – Lendvai Gergely:
Gosztonyi Gergely – Lendvai Gergely:
Deepfake és dezinformáció
Mit tehet a jog a mélyhamisítással készített álhírek ellen?
E tanulmányban a deepfake és az álhírterjesztés kapcsolatát tárjuk fel a jog eszközeivel. Előbb a fogalmi alapokat ismertetjük, majd a dezinformáció és a deepfake kapcsolatát mutatjuk be, végül áttekintjük a deepfake-kel készített álhírtartalmak kontextusában releváns szabályozásokat – különösen az amerikai és az európai szabályozási irányokat. Külön figyelmet fordítunk a dezinformáció jogi megítélésére a deepfake-technológia kontextusában, kiemelve a káros társadalmi és jogi folyamatokat. E tanulmány alapját a nemzeti és a nemzetközi szabályozások és a releváns szakirodalom feldolgozása, illetve a deepfakedezinformáció okozta polémiákra adott megoldási javaslataink jelentik
Kulcsszavak: AI Act, deepfake, dezinformáció, mesterségesintelligencia-szabályozás, szólásszabadság
Mit tehet a jog a mélyhamisítással készített álhírek ellen?
Médiakutató 2024. tavasz 41-49 o. https://doi.org/10.55395/MK.2024.1.3
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)