Zakinszky Toma Viktória:
Zakinszky Toma Viktória:
„Sajtóinformációk szerint”
Migránsok, menekültek és menedékkérők Magyarországon és Szerbiában
A Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia térségéből érkező migránsok, menekültek, menedékkérők 2015 óta egyértelműen meghatározták a régió országainak médiadiskurzusát. A média válságként tudósított a migrációról – gyakran elpolitizált, elfogult, túlságosan is leegyszerűsített hangnemben, valótlanságokkal vagy féligazságokkal tarkított beszámolókban. Sok esetben szakmaiatlanság, tudatlanság állt mindezek hátterében, a médiában dolgozók maguk sem ismerték a megfelelő szakkifejezéseket, a jelentésbeli különbségeket, a különböző kifejezések jogi következményeit. Mindemellett tagadhatatlan egyfajta szándékosság a sok esetben nem az újságírói etika szabályai szerint készített médiatudósítások tekintetében. Magyarország és Szerbia médiaszínterének elemzése a domináns médianarratívák, a tudósítási paradigmák felfedésére irányul. A két ország médiadiskurzusának komparatív elemzését indokolja, hogy mindkét ország az úgynevezett „balkáni útvonalon” helyezkedik el, ugyanakkor egyikük sem célország, és a kormányaik által a migránskérdés köré épített politikai diskurzus merőben eltérő. Összehasonlító elemzésünkben sajtótermékek tartalomelemzésének módszerét használtuk. Összesen hat hírportál anyagát vetettük össze 2016-tól 2019-ig: két magyarországi és négy szerbiai híroldalról van szó, az utóbbi hírportálok közül kettő vajdasági, egy pedig magyar nyelvű.
Kulcsszavak: diskurzuselemzés, Magyarország, média, menedékkérők, menekültek, migránsok, Szerbia, tartalomelemzés, Vajdaság, válság
Migránsok, menekültek és menedékkérők Magyarországon és Szerbiában
Médiakutató 2021 ősz-tél 79-87 o.
Martin József Péter:
Martin József Péter:
Kéz a kézben a lejtőn
Korrupció és sajtószabadság a magyar trendek tükrében
Tudományos szempontból sem a korrupció, sem a sajtószabadság fogalmát nem könnyű megragadni. Komplexitásuk akkor válik nyilvánvalóvá, amikor – túllépve a mindennapi politikai diskurzuson – tudományos igazolást szeretnénk szerezni az e fogalmakkal kapcsolatos feltevéseinknek. Ebben az esetben beleütközünk e fogalmak definiálásának és mérhetőségének problémájába – e tanulmány első felében ezeket tárgyaljuk. Ezután a médiaszabadság és a korrupció közötti összefüggéseket tárjuk fel a meglévő irodalom és empirikus vizsgálataink alapján, majd ugyanezt tesszük Magyarországra alkalmazva. Miközben mind a médiaszabadság hanyatlása, mind a korrupció intézményesülése beleillik a regionális és – részben – a globális trendekbe, a magyar esetben mindkét változónak különleges jellegzetességei vannak. Ezek feltárása közelebb visz minket annak a megértéséhez, hogy számos tényfeltáró médiatartalom és korrupciós botrány dacára egyelőre miért nem sikerült megtörni a rendszerszintű korrupciót Magyarországon.
Kulcsszavak: korrupció, sajtószabadság, média
Korrupció és sajtószabadság a magyar trendek tükrében
Médiakutató 2019. ősz 7-21 o.
Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó:
Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó:
Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében
Ez a tanulmány a transznacionális szolidaritás és a közbeszéd összefüggéseit vizsgálja. Arra a kérdésre keres választ, hogy milyen kapcsolat van a médiafogyasztás, a menekültek iránti szolidaritás és a menekültekkel kapcsolatos vélemények kifejezése között olyan emberek esetében, akik két, jelentős eltéréseket mutató nemzeti médiatér hatásainak vannak kitéve, ráadásul maguk is transznacionális mozgásban vannak. A média hatását mind a hagyományos, mind a közösségi média esetében megvizsgáltuk. A szolidaritást kétféleképpen operacionalizáltuk: egyrészt a cselekvések szintjén (szolidáris cselekvésnek tekintve a Németországban végzett menekülteket segítő jótékonykodást, valamint fizetett munkát), másrészt az attitűdök szintjén, a menekültek segítésére irányuló véleményeket véve figyelembe. A Németországban élő magyarok körében végzett survey és interjús vizsgálat eredményei alapján azt az állítást fogalmazzuk meg, hogy a menekültekkel kapcsolatos szolidaritásnak a közvetlen segítő kapcsolatokon túlmutató, véleményformáló hatása van.
Kulcsszavak: Magyarország, média, menekültek, migráció, Németország, nyilvánosság, szolidaritás
Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében
Médiakutató 2020. tavasz 37-54 o.
Szerényi Szabolcs:
Szerényi Szabolcs:
Reklám és művészet komplex kapcsolatrendszere és kutatási lehetőségei
Tanulmányomban arra teszek kísérletet, hogy minél alaposabban, számos példával illusztrálva mutassam be a művészet és a reklám között fennálló szoros és összetett kapcsolatrendszert, egy kapcsolati ábrán is megjelenítve azt. Megpróbálom áttekinthetően rendszerezni e két terület összefüggéseinek legfontosabb dimenziót, majd bemutatom a művészet reklámokban való felhasználásának legfőbb marketingkommunikációs céljait és hatásait, valamint további kutatási irányokat fogalmazzak meg.
Kulcsszavak: kultúra, marketing, marketingkommunikáció, média, művészet, reklám
Reklám és művészet komplex kapcsolatrendszere és kutatási lehetőségei
Médiakutató 2023. tavasz 71-83 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.1.5
Barki Bálint:
Barki Bálint:
Média és büntető populizmus
Dolgozatomban azt vizsgálom, milyen szerepet játszhat a média a büntető populizmus megjelenésében. Ehhez először megteremtem a szükséges fogalmi kereteket: elhatárolom egymástól a kriminálpolitikát és a büntetőpolitikát, hogy el tudjam helyezni e kereteken belül a büntető populizmus jelenségét. Ezután felvázolom a büntető populizmus és a média viszonyát, illetve röviden ismertetem azokat a társadalmi változásokat, amelyek elősegíthetik a büntető populizmus térnyerését. Írásom második felében a két legkorábbi magyarországi büntető populista intézkedést mutatom be, különös tekintettel a bevezetésük indokaira és a sajtóban elfoglalt helyükre. A büntető populizmus a büntetőpolitika olyan megjelenési formája, amelyben a szakmai szempontok helyett pártpolitikai szempontok érvényesülnek, és ezek fő célja a szavazatmaximalizálás – figyelmen kívül hagyva az ezzel járó lehetséges társadalmi következményeket.
Kulcsszavak: büntető populizmus, bűnözésérzékelés, közvélemény, média, szavazatmaximalizálás
Médiakutató 2024. tavasz 29-38 o. https://doi.org/10.55395/MK.2024.1.2
Gayer Zoltán:
Gayer Zoltán:
Mi a média?
Javaslat egy új médiatipológiára
Tanulmányomban amellett érvelek, hogy az internetről nem érdemes médiumként beszélni. Médiumoknak az internet csatornája révén működő alkalmazásokat és weboldalakat kell tekintenünk. Meghatározásom szerint a médium egy adatállományhoz köthető, algoritmusalapú kódolási rendszer. E gondolatmenetet tágabb keretbe helyezem, és kidolgozok egy olyan kategóriarendszert, amelynek segítségével minden – régi vagy új – médium egyaránt meghatározható.
Kulcsszavak: algoritmus, internet, Facebook, média, médium, televízió, TikTok, rádió
Javaslat egy új médiatipológiára
Médiakutató 2022 ősz-tél 7-28 o.
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)