Tartalomjegyzék – 2024 nyár

Kiss László:

A médiatorzítástól a párhuzamos valóságokig

A közoktatás helyzetével kapcsolatos diskurzus két magyarországi online portálon

A médiatorzítást jellemzően a következő három értelemben használja a szakirodalom: lefedettségi vagy kiegyensúlyozottsági torzítás, szelekciós vagy kapuőrtorzítás, illetve állítás- vagy véleménytorzítás. A magyarországi online sajtó két portálja, az origo.hu és a telex.hu oldalán megjelent cikkek korpuszán a magyarországi pedagógustüntetések és a kapcsolódó események médiadiskurzusainak vizsgálatával azt mutattuk ki, hogy a médiatorzítást kifejezetten komoly problémaként kell értékelnünk. Az eltérő narratívák mellett erős a hírek szelektáltsága, valamint eltérő a megjelent hírek keretezése is. A vizsgált cikkek alapján kijelenthetjük, hogy a két ellentétes irányultságú hírportál két teljesen különálló „tájékoztatási univerzumot” hoz létre, a beszámolók és az értelmezések teljesen eltérő szemszögből közelítik meg a valóságot.

Farkas Xénia – Burai Krisztina – Bene Márton:

Hullámok meglovaglása

Hogyan alakítja át a politikai szereplők tematizációs stratégiáit egy külső sokk a kampány során?

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy, a választási kampányt meghatározó külső sokk miként befolyásolja a politikai vezetők tematizációs stratégiáit. A 2022-es magyarországi országgyűlési választási kampány egyedülálló alkalmat kínál ennek vizsgálatára, hiszen Oroszország hat héttel a választás napja előtt támadta meg Ukrajnát. Kutatásunk célja annak feltárása, hogy a sokkoló esemény hatására változtak-e a kampány tematizációs stratégiái, és ha igen, akkor melyek a változások fő irányai. Vizsgálatunk a magyar pártvezetők kampány alatti Facebook-bejegyzéseinek tartalomelemzésére támaszkodik, és a háború kitörése előtti és utáni időszakra egyaránt kiterjed. Eredményeink azt mutatják, hogy bár a háború, a gazdaság és a külpolitika nagyobb szerepet játszik a legtöbb politikai szereplő kommunikációjában február 24-e után, a politikai szereplők kommunikációs stratégiájában jelentős különbségek vannak.

Dér Dorottya Noémi – Huszár Sándor:

A vizuális közösségimédia-tartalmak hatása a fiatal nők életmóddal való elégedettségére

A közösségimédia-tartalmak hatást gyakorolhatnak az önértékelésünkre, és e hatásnak a fiatal nők különösen kitettek. Az idealizált testkép okozta önmagunkkal kapcsolatos elégedetlenség hiányérzethez vezethet, amely etikai kérdéseket is felvet a marketingkommunikáció céljával kapcsolatban. Felmérésünkben fitspiration, body positive és semleges közösségimédia-tartalmak hatását vizsgáljuk a fiatal nők életmóddal való elégedettségével kapcsolatban. A szemkamerás kutatással egybekötött kérdőíves felmérésben 93 alany vett részt, akiket három különböző típusú közösségimédia-tartalommal stimuláltunk annak érdekében, hogy ezek hatását vizsgáljuk. Az eredmények alapján elmondható, hogy a fitspiration jellegű tartalmak a fiatal nők esetében negatív hatást gyakorolnak az étkezéssel és a testmozgással való elégedettségre, ugyanakkor az egészséggel való elégedettséget nem befolyásolják. A body positive tartalmak esetében nem sikerült pozitív hatást kimutatnunk az életmódbeli tényezőkkel kapcsolatban.

David M. Berry:

Bevezetés a gépi tanulás médiaelméletébe

E tanulmányban a gépi tanulás médiaelméleti alapjait vázolom fel két új fogalom, a számító művelet (compute-computing) és a kiszámított művelet (compute-computed) bevezetésével, valamint ezek kölcsönhatásának keretrendszerével. Számító műveleten (számítás, azaz generatív) itt egy rendszer „aktív” tanulási komponensét értjük, míg a kiszámított művelet (számítás, azaz generált) fogalma a rendszer „passzív”, kódolt, annak emlékezetébe vésett vagy beleírt adatainak aspektusaként ragadható meg. Ezt a két fogalmat azért vezetem be, hogy segítsen átgondolnunk az algoritmikus rendszerek sajátosságait, amelyek nem csupán a számításfeldolgozás operatív, szekvenciális vagy párhuzamos rendszerei, amelyekhez hozzászoktunk. Sőt a gépi tanulási rendszerek esetében ezek a rendszerek valóban képesek önállósulni abban az értelemben, hogy olyan modelleket és adatstruktúrákat generálnak, amelyek teljesen internalizálják az adatok bizonyos mintajellemzőit, anélkül, hogy ezeket egy hús-vér programozó formális adatstruktúrákra fordítaná le, vagyis képesek arra, hogy megragadják a rendszerbe bevitt adatok absztrakt formáját, azonosítsák a kulcsfontosságú jellemzőket, kereteket vagy mintákat, és ezeket más adatfolyamok vagy objektumok összehasonlítása és osztályozása céljából tárolják.

Szijártó Zsolt:

Az államszocialista televízió … sokkal közelebb állt a nyugat-európai köztelevízióhoz, mint egy sztereotip propagandamédiumhoz

Imre Anikó médiakutatóval Szijártó Zsolt beszélget

Imre Anikó, a Dél-kaliforniai Egyetem (Los Angeles) professzora 2023. október 13-án előadást tartott a Pécsi Akadémiai Bizottság Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottságában a populista nacionalizmus és a szórakoztató médiaipar ellentmondásos viszonyáról. Az interjú az előadás után készült. Írott változatának elkészítésében Szabó-Gödri Rita működött közre.

Pintér Róbert:

Klímakönyv: a média a fő felelős a súlyosbodó klímaválságért

Greta Thunberg (szerk.) Klímakönyv című könyvéről

Greta Thunberg 540 oldalon, több mint száz tudóssal, aktivistával, újságíróval és íróval közösen egyetlen kötetbe foglalta mindazt, amit tudni lehet a klímaválságról, annak okairól és lehetséges megoldásáról. A könyv szerint ez elsősorban egy információs válság, amelyben a leginkább a média bűnös, mert nem tudatosítja az emberekben a helyzet komolyságát. Így a közvélemény nem képes nyomást gyakorolni a politikusokra, hogy érdemben lépjenek fel a klímaválsággal szemben. Az alábbiakban elsősorban a könyv médiával kapcsolatos legfontosabb állításait járjuk körbe. A könyvet szerkesztőként jegyző Thunberg szerint a klímaválság az emberiség legnagyobb kihívása, amellyel valaha is szembenézett – mégsem teszünk ellene érdemben semmit. Elsősorban azért, mert képtelenek vagyunk feladni az eddigi életmódunkat és megváltoztatni mindazt, ahogyan a társadalmi, a gazdasági és a politikai rendszerünk működik. A politikusok látszatintézkedéseket tesznek, a klímacsúcsokon tett ígéreteket pedig sorra nem tartják be. Ha ez változatlanul így megy tovább, akkor nemcsak nekünk, hanem gyerekeinknek és minden további leszármazottunknak is egy olyan világban kell majd élni, ahol a klímaválság hatásai még inkább meghatározóak lesznek a hétköznapokban. Ennek a jövőnek a szerzők szerint nem kell valósággá válnia, szerintük van még remény, hogy gyökeres változásokkal megelőzhető legyen a katasztrófa. A Klímakönyv célja, hogy ráébressze az olvasókat a helyzet komolyságára, és rávegye őket arra, hogy aktívan tegyenek a változásokért: „A gyorsan eszkalálódó éghajlati és ökológiai válság kezdeténél vagyunk. … Az az átalakulás, amire szükségünk van ahhoz, hogy biztosítsuk a biztonságos jövőt, nem fog előtűnni a semmiből. A közvélemény megváltozásából fog eredni, és ezt a változást nekünk kell elérnünk” (63. o.). Változást viszont csak úgy fognak kikényszeríteni az emberek, ha tudják, mi történik. Ehhez pedig ilyen és ehhez hasonló könyvekre van szükség, ugyanis „[a]zért voltunk eddig képtelenek megállítani az éghajlati és ökológiai válságot, mert a média folyamatosan csődöt mondott … Ez az át nem adott információ válsága” (438. o.). Mindez azt eredményezi, hogy „[n]em vagyunk tudatában annak, hogy éghajlati vészhelyzet van. De még csak nem is ez a fő probléma. A fő gond az, hogy nem vagyunk tudatában annak, hogy valaminek nem vagyunk a tudatában” (348. o.).

Bajomi-Lázár Péter:

A „betűk köztársaságának” eredetéről – másként

Philipp Blom Amikor a világ kifordul a sarkából című könyvéről

A társadalomtudományok egyik visszatérő kérdése az, hogy mi magyarázza a változást. Például a feudalizmus évszázadainak hosszú állandósága után a 17–18. században miért kezdődik el a nyugati társadalmak gyökeres átalakulása? Mi váltja ki a modernizációt: a szekularizációt, a közoktatás megjelenését, a könyv „második forradalmát”, a világkereskedelem kialakulását, az iparosodást, az urbanizációt, a társadalmi mobilitás növekedését és általában a tudományos ismeretek bővülését? Mi okozza e forradalmi – vagyis gyors, radikális és önmagukon túlmutató, azaz a társadalom egészét néhány generáció alatt felforgató – változásokat? A kutatók abban persze egyetértenek, hogy hiba volna egyetlen okot keresni a háttérben. Helyesebb különböző tényezők összjátékára gyanakodni, az okok és a következmények gyakran nehezen szétszálazható mátrixában pedig egy-egy tényező csupán hozzájáruló ok lehet.