Kulcsszó – beszédaktus-elmélet

Sükösd Miklós:

Orbán áldozatai

A félelemkeltés és ellenségképzés szónoklatai a populista propagandaállamban Magyarországon

A tanulmány feltárja Orbán Viktor populista retorikájának alapjellemzőit, amelyek 1989-től a 2020-as évekig lényegében azonosak maradtak. A nemzet egészét kisajátítva szónokol, demokratikus ellenfelek helyett elvetemült ellenséget fest le, és külső megszálló hatalom ellen mozgósít. Orbán szónoklataival a magyar nemzettudatban történelmileg gyökerező áldozatiságot és sérelmi kultúrát aktív gyűlöletpolitikába fordítja át a félelem, a rettegés és a bosszúvágy módszeres felélesztésével és az aktuális ellenségek megnevezésével. Retorikájával felébreszti a félelmetes, veszélyes világtól megmentő autoriter vezető iránti vágyat és a drákói rendszabályokkal működő diktatorikus állam igényét. Elméleti szempontból Orbán szónoklatait és azok hatásmechanizmusát a beszédaktus-elmélet, a biztonságiasítás és a reszentiment fogalmaival elemzem. Az empirikus anyag Orbán híres 1989-es beszéde és az elmúlt húsz évben tartott szezonális szónoklat-sorozatai (ezen belül egy negyvenegy beszédből álló adatbázis másodelemzése).A tanulmány a következő írás kis mértékben átdolgozott válozata: Sükösd, Miklós (2022): Victorious Victimization: Orbán the Orator – Deep Securitization and State Populism in Hungary’s Propaganda State. In: Christian Kock & Lisa Villadsen (eds.): Populist Rhetorics, pp. 165–185. London: Palgrave Macmillan.

Kulcsszavak: beszédaktus-elmélet, biztonságiasítás, nemzettudat, NER, Orbán Viktor, politikai kommunikáció, propaganda, reszentiment, retorika, szónoklat