Kulcsszó – objektivitás

Német Szilvi:

„Értelmezni se tudom, mi az a liberális tényellenőr”

Facebook-hírkommentárok a tényellenőrző újságírásról

A tényellenőrzés mint az újságírói gyakorlat egy speciális válfaja 2022-ben vált Magyarországon a szélesebb közönség előtt is ismertté. E kutatás során a műfaj hazai elfogadottságát vizsgáltuk egy tényellenőrző portál, a Lakmusz cikkeire vonatkozó Facebook-kommentek (N = 2546) kvantitatív és tartalmi elemzésével. A vizsgálat során a cikkek intézményi környezetét is figyelembe vettük, mivel a Lakmusz tényellenőrzéseit a dezinformációval foglalkozó dedikált felület és egy fősodratú liberális hírportál (a 444.hu) is közvetíti az olvasóknak. Az eredmények azt mutatják, hogy a Lakmusz Facebook-oldalán a politikai szempontok domináltak a tényellenőrzés műfajának megítélésében, míg a 444.hu kommentszekcióiban a hozzászólások többsége újságírószakmai kérdésekre (a relevanciára és a hírértékre) vonatkozott. Összességében azt találtuk, hogy a fősodrú média napirendjébe illeszkedve a tényellenőrző cikkek kevesebb bírálatot váltottak ki az olvasók körében, míg a politikai táborok közötti polarizációt növelhették.

Kulcsszavak: dezinformáció, fősodrú média, függetlenség, közösségi média, objektivitás, olvasói kommentár, tényellenőrzés, újságírás

Gálik Mihály:

Gödörben

Esszé a hírmédiáról

A hírmédia kínálatának hosszú ideje tartó dinamikus növekedése, szerkezetének átalakulása és az ágazat társadalmi beágyazottsága már régóta a médiakutatások kiemelt területe. A 19. század végét és a 20. század elejét összekötő emberöltőnyi időszakban nagyipari jellegűvé vált a hírmédia időben első ágazata, a lapkiadás, amely azután egyre szélesedett a film, a rádió, a televízió és végül az internet megjelenésével, és napjainkra radikálisan átalakította a politikai kommunikációt. Írásomban mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia / az Egyesült Királyság példáján mutatom be a 20. század hírmédiájában bekövetkezett korszakos változásokat, amelyek egyrészt a múlt században fokozatosan átalakították a hírmédiát, másrészt az ezredforduló után elkezdték rombolni az ágazat előző évszázadban létrejött robosztus építményét. Majdhogynem habitus kérdése, hogy mindezt az innovációk teremtő rombolásának látjuk, vagy olyan folyamatnak, amely eddig több kárral járt, mint haszonnal.

Kulcsszavak: hálózati hírmédia, hír, hírbőség, hírérték, hírhasználat, hírmédia, objektivitás, polarizáció, részrehajlás, témakijelölés