Kulcsszó – dezinformáció

Gosztonyi Gergely – Lendvai Gergely:

Deepfake és dezinformáció

Mit tehet a jog a mélyhamisítással készített álhírek ellen?

E tanulmányban a deepfake és az álhírterjesztés kapcsolatát tárjuk fel a jog eszközeivel. Előbb a fogalmi alapokat ismertetjük, majd a dezinformáció és a deepfake kapcsolatát mutatjuk be, végül áttekintjük a deepfake-kel készített álhírtartalmak kontextusában releváns szabályozásokat – különösen az amerikai és az európai szabályozási irányokat. Külön figyelmet fordítunk a dezinformáció jogi megítélésére a deepfake-technológia kontextusában, kiemelve a káros társadalmi és jogi folyamatokat. E tanulmány alapját a nemzeti és a nemzetközi szabályozások és a releváns szakirodalom feldolgozása, illetve a deepfakedezinformáció okozta polémiákra adott megoldási javaslataink jelentik

Kulcsszavak: AI Act, deepfake, dezinformáció, mesterségesintelligencia-szabályozás, szólásszabadság

Német Szilvi:

„Értelmezni se tudom, mi az a liberális tényellenőr”

Facebook-hírkommentárok a tényellenőrző újságírásról

A tényellenőrzés mint az újságírói gyakorlat egy speciális válfaja 2022-ben vált Magyarországon a szélesebb közönség előtt is ismertté. E kutatás során a műfaj hazai elfogadottságát vizsgáltuk egy tényellenőrző portál, a Lakmusz cikkeire vonatkozó Facebook-kommentek (N = 2546) kvantitatív és tartalmi elemzésével. A vizsgálat során a cikkek intézményi környezetét is figyelembe vettük, mivel a Lakmusz tényellenőrzéseit a dezinformációval foglalkozó dedikált felület és egy fősodratú liberális hírportál (a 444.hu) is közvetíti az olvasóknak. Az eredmények azt mutatják, hogy a Lakmusz Facebook-oldalán a politikai szempontok domináltak a tényellenőrzés műfajának megítélésében, míg a 444.hu kommentszekcióiban a hozzászólások többsége újságírószakmai kérdésekre (a relevanciára és a hírértékre) vonatkozott. Összességében azt találtuk, hogy a fősodrú média napirendjébe illeszkedve a tényellenőrző cikkek kevesebb bírálatot váltottak ki az olvasók körében, míg a politikai táborok közötti polarizációt növelhették.

Kulcsszavak: dezinformáció, fősodrú média, függetlenség, közösségi média, objektivitás, olvasói kommentár, tényellenőrzés, újságírás

Polyák Gábor – Nagy Krisztina:

Az egészségügyi kommunikáció alkotmányos keretei

A Covid19 a közösségi média korszakának első világjárványaként „infodémiát” is előidézett. Félretájékoztatás, dezinformáció és pletykák veszélyeztetik az egészségügyi krízis kezelését. E tanulmány az infodémia jelenségének bemutatása után az egészséghez való jog, a tudomány szabadsága és a véleményszabadság közötti alapjogi ütközéseket elemzi.

Kulcsszavak: Covid19, dezinformáció, egészséghez való jog, infodémia, tudományszabadság, véleményszabadság