Kulcsszó – keretezés

Eric Karstens – Barbara Kuznik – Robert McNeil:

Migráció és média Nyugat-Európa uniós tagállamaiban

Az Európai Unió Horizon 2020 programja által finanszírozott REMINDER projekt részeként készült kutatás újságírók, illetve információforrásaik körében végzett fókuszcsoportos és személyes beszélgetések, valamint kérdőíves vizsgálatok segítségével azt igyekezett feltárni, miként tárgyalja a média a mobilitás és a migráció kérdését öt nyugat-európai országban.2 A vizsgálat célja néhány olyan tényező feltárása, amely az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban az európai uniós mobilitásról és a harmadik országok állampolgárairól szóló hírek előállítását és narratív kereteit formálja. Valamennyi vizsgált ország médiagyakorlatában közös, hogy az újságíróknak idealista elképzeléseik vannak hivatásukról. Munkahelyük megtartásában jobban bíznak északon, mint délen. Bár a németek és a svédek elismerik a politikai és az üzleti körök strukturális befolyását, megőrzik szerkesztői autonómiájukat. Az olasz újságírók tudatában vannak a rendszerbe kódolt pártosságnak, a spanyolok pedig úgy érzik, a különféle hatalmi csoportok közvetlenül manipulálják a híreket. Az Egyesült Királyságban az újságírók elfogadják, hogy egyes orgánumok meghatározott politikai irányvonalat és álláspontot képviselnek. Az újságírók a migrációra általában mint mások ügyére vagy egyenesen mint problémára tekintenek, amelyet gyakran az országban éppen aktuális félelmek és a napirenden szereplő társadalmi ügyek definiálnak. A magasan képzett munkaerő áramlásáról alig esik szó, ám a „szegénység által hajtott migrációt” és a menekültek helyzetét nagy médiaérdeklődés övezi. Bár az újságírók többsége a szemléletformáló szándékot és az etikai megfontolásokat hangsúlyozza, a gyakorlatban mindennapi tevékenységüket inkább az egyes társadalmi szereplők által meghatározott témák és problémák határozzák meg. Németországban, Olaszországban és Spanyolországban a megkérdezett információforrások szintén felvilágosító és szabályozó szerepet igyekeznek betölteni, hogy árnyalják a bevándorlás különböző fajtáiról a médiában és a társadalomban kialakult képet. Az Egyesült Királyságban és Svédországban azonban inkább politikai aktorokként tekintenek magukra, függetlenül attól, hogy migráció- és integrációpártiak, vagy ellenzik ezeket. Az unión belüli mobilitás az Egyesült Királyság kivételével szinte sehol sem jelentett problémát, kivéve a kevésbé fejlett országokból, főképp Bulgáriából és Romániából érkező bevándorlók helyzetét.

Kulcsszavak: fókuszcsoport, keretezés, migráció, mobilitás, napirend, újságírás

Bajomi-Lázár Péter:

Migráció és média Közép/Kelet- Európa uniós tagállamaiban

Az Európai Unió Horizon 2020 programja által finanszírozott REMINDER projekt1 részeként készült kutatás újságírók és információforrásaik körében végzett fókuszcsoportos és személyes beszélgetések, valamint kérdőíves vizsgálatok segítségével azt igyekezett feltárni, miként tárgyalja a média a mobilitás és a migráció2 kérdését négy közép/kelet-európai országban, köztük Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovéniában. A kutatás eddig azt mutatta, hogy: 1. A vizsgált régiós országok hasonló történeti gyökerei ellenére a mobilitás és a migráció eltérő módon jelenik meg a médiában. 2. A bevándorlás 2015 óta fontos helyet foglal el ezeknek az országoknak a napirendjén, dacára annak, hogy ténylegesen kevés unión túlról érkezett bevándorló és menekült marad a régióban. 3. A kivándorlás – ide értve az uniós országokba és az Unión kívüli országokba való költözést is – jellemzően legalább olyan fontos kérdésként jelenik meg, mint a bevándorlás, és komoly gazdasági és demográfiai következményeket von maga után. Bár az itt bemutatott eredmények kvantitatív értelemben nem reprezentatívak, a fókuszcsoportokban a lehető legtöbbféle szervezetet képviselő újságírók és információforrások vettek részt. Ennek alapján óvatos következtetéseket vonhatunk le az egyes országokat és a régió egészét jellemző trendekről, és beazonosítsunk néhány olyan tényezőt, amely hatást gyakorol a hírgyártásra, és formálja a mobilitással és a migrációval kapcsolatos narratívákat és értelmezési kereteket. E kutatást a REMINDER-projekt kutatói a későbbiekben majd médiatartalom-elemzéssel egészítik ki. A vizsgálat feltáró jellegű, és nem célja, hogy normatív szempontból értékelje a mobilitással és a migrációval kapcsolatos médiadiskurzusokat.

Kulcsszavak: fókuszcsoport, migráció, mobilitás, keretezés, pluralizmus, sajtószabadság

Révész Ágota:

A koronavírus értelmezési kerete a kínai belföldi médiában – és kínai elképzelések egy új világrendről

A kínai belföldi tömegtájékoztató média alapvetően az erkölcs, a felelősség és a konfliktus értelmezési kereteiben mozog. Kína „erkölcsi felsőbbrendűsége” és az, hogy Kína „felelős” nagyhatalom, a leggyakrabban az amerikai-kínai vetélkedés kontextusában jelennek meg. Ez adja a hátteret Kína jövőről alkotott elképzeléseihez. A mélyben két tradíció munkál, egy történelmi és egy modern: az egyetemes rend, azaz az „Égalatti” (tianxia)1 koncepciója, valamint a kommunista utópia – a kettő kölcsönösen kiegészíti és támogatja egymást. Bár ezek az elképzelt világok nyitott struktúrák, mégis van egy politikai-szellemi-adminisztratív középpontjuk, és Kína egy új világrendben ezt a szerepet látja a magáénak. E tanulmányban azt igyekszem feltárni, hogyan láttatta a kínai sajtó Kína mai és majdani szerepét a világban a koronavírus kezdeti időszaka alatt. A kínai tömegmédiából válogattam szövegeket: reakciókat nyugati (többnyire amerikai) cikkekre vagy politikai nyilatkozatokra. Azt vizsgálom, hogyan értelmezik a kínai szerzők ezeket a saját olvasóközönségük számára, ezért kizárólag kínai nyelvű szövegekkel dolgozom. Igyekeztem reprezentatív cikkeket válogatni a legnagyobb kínai internetes hírportálokról egy tízhetes időszak alatt (2020. február elejétől április közepéig), ezekben nézem meg, milyen értelmezési kereteket használ a kínai média. A legfőbb szempontom az a folyamat, ahogyan a globális tér és a globális hatalmi viszonyok észlelete változott a koronavírus- járványnak ebben a kezdeti időszakában.

Kulcsszavak: geopolitika, keretezés, kínai média, koronavírus-járvány

Stumpf Péter Bence – Szekeres Tamás – Merkovity Norbert:

Migránsok félidőben

Figyelemmaximalizálás és a politikai hírek keretezése a FIFA labdarúgó-világbajnokság alatt

Az e tanulmányban bemutatott kutatás a 2018-as FIFA labdarúgó-világbajnokság mérkőzései alatt az MTVA-n sugárzott egyperces híradókat vizsgálja. Rávilágít arra, hogy a magyar közmédiában sugárzott egyperces hírblokkok a kormány narratíváinak közvetítői, és maximalizálni tudták a migrációs válság kérdésére irányuló figyelmet. A vizsgált esetek megmutatják, hogy a tudósítások témaválasztása és hossza egyaránt politikai célt szolgált. Bár a bevándorlás témája meghatározónak számított az elemzett időszakban, a világbajnokság alatt még nagyobb hangsúlyt kapott. A hírelemek közvéleményre gyakorolt hatásának vizsgálata nem képezte részét ennek a kutatásnak, azonban a Fidesz–KDNP sikere a 2018-as országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választásokon a kutatás előtti és utáni időszakban azt sugallja, hogy ez a kommunikációs módszer hatékonyan működött. Az egyperces híradók a kormány figyelemépítési céljait szolgálták.

Kulcsszavak: bevándorlás, bevándorló, egyperces híradó, FIFA labdarúgó-világbajnokság, figyelemépítés, figyelemalapú politika, hírműsorok, iszlamista, iszlám állam, keretezés, közszolgálati televízió, menekült, menedékkérő, migráció, migráns, politikai kommunikáció