Kulcsszó – mém

Tamás Ildikó:

Identitás, kisebbségi lét globális keretben

A hidegtűrés mint számi etnikus motívum az Instagramon

Tanulmányomban azt a kérdést vizsgálom, hogy a számi identitás egyik emblematikus eleme, a hidegtűrés miként transzformálódik az offline diskurzusokból az online folklórba, illetve a fiatalabb nemzedékek hogyan használják fel a hagyományozódó kulturális elemeket és a szóbeliségben is meglévő többnyelvűséget a közösségi médiában. A vizsgálat két számi Instagram-profil tartalmaira fókuszál, és az ezekben megjelenő etnikai diskurzus online etnográfiai tárgyalását adja. Az Instagram-posztok tematikájában visszatérően megjelenik a fagyos sarkvidéki télhez való viszonyulás, ami biológiai és kulturális jelenségként alkalmasnak bizonyul az etnikai különbségek kommunikálására az őslakosok és az „idegenek” között. Ez az ellentét számos humoros tartalomnak ad teret, amelyek néha átlépik a politikailag korrekt stílus határát. Azt is illusztrálom, hogy a szóbeliségben eredő folklór könnyedén meghódítja az újabb regisztereket, és tovább élnek a számi kultúrát esszenciálisan megtestesítő motívumok és jelentések.

Kulcsszavak: hidegtűrés, identitás, Instagram, mém, számi

Glózer Rita:

Instavers

Versolvasás, irodalomkritika és irodalmi közönség a mobilapplikációk korában

A közösségi média korában a teljes irodalmi nyilvánosság átalakulásának részeként az irodalomkritika diszkurzív közegében is alapvető változások zajlanak. Az irodalmi és a kritikai szféra egyszerre látszik tágulni és szűkülni, hiszen miközben az online felületeken kiszélesedik az amatőr kritikai diskurzus, addig a hagyományos nyomtatott fórumok – kritikai lapok, rovatok – rohamos beszűkülése és leépülése zajlik, és az ígéretesen induló amatőr online irodalomkritika is inkább csak a kritikai gyakorlat laicizálódását és popularizálódását eredményezi. Ezek az ellentmondásos folyamatok kultúrszociológiai keretben értelmezhetők mind a frankfurti iskola magaskultúra–populáris kultúra-megkülönböztetését, mind az angolszász highbrow–middlebrow–lowbrow különbségtételt alapul véve, a médiaoptimista megközelítés pedig demokratizáló potenciáljuk vizsgálatára ösztönözhet. Az alábbiakban egyetlen médiafelületre fókuszálva azt vizsgálom, hogy a megfigyelt folyamatok miképpen eredményezik az irodalomfogyasztás és a műkritika leegyszerűsített, könnyen fogyasztható formáinak kialakulását, az irodalom valamiféle „visszafolklorizálódását”, illetve a vonatkozó gyakorlatoknak a magaskultúrától a populáris mémkultúráig terjedő spektrum mentén való szerveződését.

Kulcsszavak: Instagram, irodalom, irodalomkritika, költészet, mém, nyilvánosság, Rupi Kaur, vers