Kulcsszó – Instagram

Tamás Ildikó:

Identitás, kisebbségi lét globális keretben

A hidegtűrés mint számi etnikus motívum az Instagramon

Tanulmányomban azt a kérdést vizsgálom, hogy a számi identitás egyik emblematikus eleme, a hidegtűrés miként transzformálódik az offline diskurzusokból az online folklórba, illetve a fiatalabb nemzedékek hogyan használják fel a hagyományozódó kulturális elemeket és a szóbeliségben is meglévő többnyelvűséget a közösségi médiában. A vizsgálat két számi Instagram-profil tartalmaira fókuszál, és az ezekben megjelenő etnikai diskurzus online etnográfiai tárgyalását adja. Az Instagram-posztok tematikájában visszatérően megjelenik a fagyos sarkvidéki télhez való viszonyulás, ami biológiai és kulturális jelenségként alkalmasnak bizonyul az etnikai különbségek kommunikálására az őslakosok és az „idegenek” között. Ez az ellentét számos humoros tartalomnak ad teret, amelyek néha átlépik a politikailag korrekt stílus határát. Azt is illusztrálom, hogy a szóbeliségben eredő folklór könnyedén meghódítja az újabb regisztereket, és tovább élnek a számi kultúrát esszenciálisan megtestesítő motívumok és jelentések.

Kulcsszavak: hidegtűrés, identitás, Instagram, mém, számi

Sztáray Kézdy Éva – Kovácsné Hegedűs Dóra:

A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében

Az apaság utóbbi évtizedekben megfigyelhető átalakulása eredményeként a tradicionális, elsősorban kenyérkereső, védelmező apa modellje mellett megjelent a gyermekei életébe egyre intenzívebben bevonódó modern apaszerep is. Napjainkban a közösségi média az élet egyre több területét hatja át, így megjelenik a szülőség és az apaság mediatizálódása is. A közösségimédia-szereplők és a sztár apák körében egyre népszerűbb az apaság prezentálása, az új apai trendek megvitatása. Kutatásunk fő célja és kérdése az új apakép és apai identitás feltérképezése a magyar apák Instagram-bejegyzéseink kontextusában. Kvalitatív vizuális és szöveges tartalomelemzéssel elvégzett feltáró kutatásunk eredményei arra mutatnak rá, hogy az Instagramon reprezentált apai identitás a modern, aktívan gondoskodó, gyermekei életébe érzelmileg is bevonódó apa képét ábrázolja. Az Instagramon főként az apaság pozitív, idillikus oldalát helyezik fókuszba, a szülőséggel járó nehezebb pillanatok nem jelennek meg

Kulcsszavak: apai bevonódás, Instagram, közösségi média, modern apaság, mediatizálódás, szövegelemzés

Mohr Míra – Törőcsik Mária:

Gasztroinfluenszerek marketingstratégiája a közösségi médiában

Influenszerek médiahatékonyságának elemzése

A cégek marketingkommunikációjában növekvő arányú az influenszerekre fordított összeg, jelezve, hogy fontos szerepet játszanak a célközönség elérésében. Az influenszerek között komoly verseny alakul ki a figyelem elnyeréséért, amiért témákat, technikákat, ösztönző módszereket vetnek be, eltérő stratégiákat követve. A jelen tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a gasztroinfluenszerek milyen marketingstratégiát választanak a közösségi médiában való jelenlétük stabilizálására, növelésére, és milyen ezek fogadtatása. A kutatás során az adatokat a Sotrender. com nevű, a közösségimédia-teljesítmény mérésére szolgáló alkalmazás segítségével gyűjtöttük. Elemzésünk két különböző időszakban zajlott kutatás eredményeit hasonlítja össze. A vizsgálat során 301 napnyi megfigyelést elemeztünk. Kutatásunk célja a gasztroinfluenszerek közösségimédiatartalom-gyártási szokásainak és az abból adódó mintázatoknak a feltárása, valamint az Instagram-profilok alapján történő elemzése. Arra a kérdésre keresünk választ, miként törekednek az influenszerek arra, hogy eredményesebb márkává váljanak. Azt vizsgáljuk, milyen hatást gyakorol a gasztroinfluenszerek tartalomstratégiája a követők elköteleződési aranyára, és hogy az érzelmi kötődésre épülő tartalomstratégiai megközelítés miként befolyásolja az influenszerek teljesítményét.

Kulcsszavak: gasztroinfluenszerek, Instagram, marketingstratégia, médiahatékonyság-elemzés, személymárka

Egri Petra – Maksa Gyula:

Személytelenül személyes divattartalmak

CGI-divatinfluenszerek márkakollaborációi

Az ismertségipar közelmúltbeli változása nyomán megjelenő digitális influenszerek (CGI, vagyis számítógép által generált, így kizárólag a digitális térben „létező”) jelensége átalakította azt a módot, ahogyan a divatmárkák a közösségi médián keresztül kommunikálnak reménybeli vásárlóikkal. Az Instagram mediális tere lehetőséget nyújt a „személyesség és közvetlenség” érzetének kialakítására. A mesterséges intelligencia azonban olyan nem emberi profilokat, avatarokat hoz létre, amelyek átformálják a divatmárkák reklámozási lehetőségeit, és újfajta személyességet kínálnak a közönségnek. Tanulmányunkban a 2024 januárja és 2025 januárja közötti időszak öt legnagyobb követőszámmal rendelkező CGI-divatinfluenszer karakterét és csatornáinak vizuális tartalmait vizsgáljuk kvalitatív tartalomelemzéssel. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a CGI-influenszerek vizuális tartalmai és posztjai miként változtatják meg a divat létrehozásának módját és a divattárgyakhoz való hozzáállásunkat.

Kulcsszavak: CGI-influenszer, digitális divat, divatinfluenszer, Instagram, luxusdivat

Glózer Rita:

Instavers

Versolvasás, irodalomkritika és irodalmi közönség a mobilapplikációk korában

A közösségi média korában a teljes irodalmi nyilvánosság átalakulásának részeként az irodalomkritika diszkurzív közegében is alapvető változások zajlanak. Az irodalmi és a kritikai szféra egyszerre látszik tágulni és szűkülni, hiszen miközben az online felületeken kiszélesedik az amatőr kritikai diskurzus, addig a hagyományos nyomtatott fórumok – kritikai lapok, rovatok – rohamos beszűkülése és leépülése zajlik, és az ígéretesen induló amatőr online irodalomkritika is inkább csak a kritikai gyakorlat laicizálódását és popularizálódását eredményezi. Ezek az ellentmondásos folyamatok kultúrszociológiai keretben értelmezhetők mind a frankfurti iskola magaskultúra–populáris kultúra-megkülönböztetését, mind az angolszász highbrow–middlebrow–lowbrow különbségtételt alapul véve, a médiaoptimista megközelítés pedig demokratizáló potenciáljuk vizsgálatára ösztönözhet. Az alábbiakban egyetlen médiafelületre fókuszálva azt vizsgálom, hogy a megfigyelt folyamatok miképpen eredményezik az irodalomfogyasztás és a műkritika leegyszerűsített, könnyen fogyasztható formáinak kialakulását, az irodalom valamiféle „visszafolklorizálódását”, illetve a vonatkozó gyakorlatoknak a magaskultúrától a populáris mémkultúráig terjedő spektrum mentén való szerveződését.

Kulcsszavak: Instagram, irodalom, irodalomkritika, költészet, mém, nyilvánosság, Rupi Kaur, vers