Média válság idején, konferencia visszanézés

Erőszak

2008 tél

Tóth Péter István:

Tóth Péter István:

A médiaerőszak-félelmek eredete

Tudjuk, vagy azt hisszük, hogy tudjuk, a média befolyásolja az embereket. Ugyanakkor igyekszünk elkerülni azt az érzést, hogy védtelenek vagyunk a tömegkommunikáció hatásaival szemben. Egy egészséges énkoncepcióval rendelkező ember jobbnak tartja magát az átlagnál, többnyire meggyőződése, hogy tudja, mikor hat rá egy televízió-műsor vagy egy folyóirat-tanulmány. A félelem, hogy mások erre kevésbé képesek, arra ösztönöz sokakat, hogy a média szigorúbb ellenőrzését sürgessék. Az aggodalom annál erősebb, minél kevesebbet tudunk azokról a másokról, így heurisztikus ítéletek alapján tudunk csak döntéseket hozni. Hibásan ítélkezünk vagy csak óvatosak vagyunk? A probléma értelmezéséhez Davison harmadikszemély-hatás elméletét, valamint Haselton és Buss evolúciós pszichológiai hibakezelő elméletét alkalmazzuk.

A médiaerőszak-félelmek eredete

2007 tél

Tóth Péter:

Tóth Péter:

A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása

Bizonyítékok sora utal arra, hogy az agresszió az írott történelem során, sőt már azt megelőzően is foglalkoztatta az emberi képzeletet, így nem meglepő, hogy a tömegkommunikáció is témájául választotta. A bemutatott agresszió – az úgynevezett médiaerőszak – hatásának jellegéről és mértékéről máig éles viták folynak. Az elméletalkotás és az objektív mérés előfeltétele azonban magának a vizsgált jelenségnek a konceptualizálása. Az agresszió és az erőszak fogalmi tisztázatlansága hátráltatja mind a hatékony elméletalkotást, mind az inter- és az intrakulturális összehasonlító viselkedés- és médiahatás-kutatást. A probléma talán feloldható, ha a definiálást és a kategorizálást egymástól elválasztva, az agresszió esetében természettudományi, míg az erőszak esetében szocio-kulturális keretben végezzük el.

A médiahatás-kutatás problémái: az agresszió és az erőszak rekonceptualizálása

2003 tél

Kálmos Borbála:

Kálmos Borbála:

Az erőszakosság relativitásának elmélete

Az anime fogadtatása Magyarországon

Szakértői vélemény… ítélet… pénzbírság… aláírásgyűjtés… fellebbezés… öngyilkossági kísérlet. Akár egy krimi lapjain is szerepelhetnének széljegyzetekként ezek a kifejezések, pedig csupán egy japán rajzfilm magyarországi „kálváriájának” kulcsszavai. A japán rajzfilmek megjelenése mind hazánkban, mind a nyugati világban kisebb-nagyobb botrányokhoz vezetett. A sorozatokat és a filmeket szigorúan cenzúrázták, és számos esetben kivágták a legkevésbé „képernyőképes” részeket. Jelen tanulmány – a japán társadalom és nyugati társadalmak közötti kulturális különbségek elemzésével – ennek a jelenségnek, a meglehetősen elutasító reakciónak a magyarázatára tesz kísérletet.

Az erőszakosság relativitásának elmélete

Az anime fogadtatása Magyarországon

Stachó László – Molnár Bálint:

Stachó László – Molnár Bálint:

Médiaerőszak: tények és mítoszok

Négy évtized a pszichológia és a médiakutatás tükrében

Tanulmányunkban a média és az agresszió kapcsolatának terjedelmes pszichológiai és médiaelméleti irodalmából emeljük ki a mai kutatások jellemző elméleti vagy empirikus irányait. Az agresszív médiahatások elemzése terén a különböző társadalomtudományokban fölvetődő szempontok összegyűjtése révén bemutatjuk a szembenálló tudományos hagyományok vitáját.

Médiaerőszak: tények és mítoszok

Négy évtized a pszichológia és a médiakutatás tükrében

2002 ősz

Szilády Szilvia – Baranyai Eszter:

Szilády Szilvia – Baranyai Eszter:

A kiskorúak védelme és a televízió

Általános iskolások szülei a kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmakról

A kereskedelmi televíziózás magyarországi megjelenése óta folyamatosan napirenden van a gyermekek fejlődését károsan befolyásoló televíziós tartalmak problematikája. Számos szervezet tiltakozott a képernyőn tért hódító erőszak ellen. Az alábbi írás célja, hogy egy közönségmérés segítségével újabb adalékokkal szolgáljon a kérdés kutatóinak, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a törvényalkotók és a felügyelő szervek, illetve a műsorszolgáltatók részére további lényeges ismeretek álljanak rendelkezésre a jövőt érintő médiapolitikai döntéseik meghozatalánál.

A kiskorúak védelme és a televízió

Általános iskolások szülei a kiskorúakra ártalmas televíziós tartalmakról

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink