Média válság idején, konferencia visszanézés

Tartalomjegyzék – 2020 tél

Történelem

Szénási Zoltán:

Szénási Zoltán:

Az Új Nemzedék Ady-képének változása 1919 és 1929 között

1919 szeptemberében az 1913-ban alapított Új Nemzedék jobboldali radikális politikai napilapként indult újra. A lapot a Tanácsköztársaság bukása után erőteljes antiszemita retorika jellemezte, amely érvényre jutott a kulturális élet aktualitásainak tárgyalása során is. Az 1919 utáni évek publicisztikájában egyebek között kísérlet történt egy keresztény-nemzeti irodalmi kánon megalkotására is, amely nemcsak a nemzeti konzervativizmus képviselőit kívánta integrálni a kánonba, hanem a Nyugat „keresztény” alkotóit (Adyt, Babitsot és Móriczot) is. 1922 után a szerkesztőség átalakulásának köszönhetően változás következett be Ady megítélésében. Költői jelentőségét később sem vonták kétségbe, de újra hangot kaptak azok a politikai és morális kifogások, amelyek ebben az időszakban a nemzeti konzervativizmus irodalomszemléletét jellemezték. Tanulmányomban az Új Nemzedék változó Ady-képének leírása mellett a folyamat politikai, sajtó- és kritikatörténeti összefüggéseinek feltárására törekszem.

Az Új Nemzedék Ady-képének változása 1919 és 1929 között

Médiakutató 2020. tél 7-18 o.

Letöltés (PDF)

Tamás Ágnes:

Tamás Ágnes:

„…a sajtó anyagi segélyezésének barátja nem vagyok”

A pozitív sajtóirányítás eszközei 1867–1875

Tanulmányunk célja a lapfinanszírozási módszerek feltárása az osztrák–magyar kiegyezést követő években. Azt vizsgáljuk, hogy alkalmaztak-e új eszközöket, támogattak-e új lapokat (a korábbiakhoz képest új szerkesztőket), és hogy inkább a kontinuitás vagy a diszkontinuitás jellemzi-e a korszak sajtópolitikáját. A laptámogatás különféle módjait mutatjuk be, amelyeket eltérő gyakorisággal alkalmaztak: lapelőfizetéseket, ingyenpéldányok előfizetését és terjesztését, hírlapbélyeghitelt és/vagy a postai szállítás díjának elengedését, kaució átvállalását és szubvencionálást. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a kiegyezés előtti évek lapfinanszírozási rendszerét megörökölte, de módosította is az Andrássy-kormány: a vidéki magyar és a nemzetiségi nyelvű sajtótermékeket aktívabban szubvencionálta, ám annyibban hű maradt elődei politikájához, hogy a Budapesten megjelenő félhivatalos lapok közül néhányat kiemelkedően nagy összeggel dotált.

„…a sajtó anyagi segélyezésének barátja nem vagyok”

A pozitív sajtóirányítás eszközei 1867–1875

Médiakutató 2020. tél 19-33 o.

Letöltés (PDF)

Szlama Gabriella Zsófia:

Szlama Gabriella Zsófia:

„Selyem mellény, selyem nadrág, édes rózsám, hej de nagyon illik az rád”

A női nadrágviselet reprezentációja az élclapokban 1896 és 1914 között

A 19. században elterjedő élclapok rajzai, anekdotái, tudósításai vagy humoros versei számos olvasóhoz eljutva nagy népszerűségnek örvendtek. A Borsszem Jankó, a Kakas Márton és a Bolond Istók publicistái markáns véleményüket fejezték ki a politikai és a közéleti kérdésekben, élceik középpontjába gyakran került a divat is. Egyaránt gúnyt űztek az új kollekciók formabontó megoldásaiból és az öltözködés anyagi vonzatából. Így a női nadrágviselet kérdésével is sokat foglalkoztak hasábjaikon – különböző módokon karikírozva azt. Írásomban az előbb említett három lap női nadrágviselettel kapcsolatos élceit vázolom fel, középpontba helyezve a nadrágviselethez köthető tevékenységeket és a különböző módokon megjelenő élclapi formakincseket. A kutatás az 1896 és 1914 közötti időszakot öleli fel, a korpuszt 65 cikk alkotja.

„Selyem mellény, selyem nadrág, édes rózsám, hej de nagyon illik az rád”

A női nadrágviselet reprezentációja az élclapokban 1896 és 1914 között

Médiakutató 2020. tél 35-54 o.

Letöltés (PDF)

Egres Dorottya:

Egres Dorottya:

Stratégiai manőverezés az atomenergia polilógusában

A paksi atomerőmű négy reaktorát elöregedésük miatt a következő évtizedben le kell állítani. A nukleáris energia hazai energiatermelésben való 40 százalékos részarányának fenntartása végett az Országgyűlés 2009-ben elvi hozzájárulását adta a bővítéshez. A jövő energiapolitikája, illetve az orosz hitelből, orosz beszállítóval történő bővítés azóta is része a politika és a média napirendjének. Tanulmányomban a pragmadialektika kiterjesztett elmélete, a stratégiai manőverezés olyan megközelítését mutatom be, amely alkalmas a hosszú távú polilógus elemzésére. Célom a paksi bővítés vitáján keresztül demonstrálni, hogy a stratégiai manőverezés három aspektusa (a hallgatói elvárások, a topikus potenciál és a prezentációs eszközök) egy időben elhúzódó és térben nem lokalizálható, sokszereplős vitaszituáció elemzésére is alkalmas. Az aspektusok vizsgálatához felhasználom a 2009 és 2017 közötti, az atomenergiáról és a paksi atomerőmű bővítéséről szóló közvélemény-kutatásokat, valamint elemzem az ugyanebben az időszakban lezajlott vita politikai, környezetvédő és szakértő szereplőinek online diskurzusát.

Stratégiai manőverezés az atomenergia polilógusában

Médiakutató 2020. tél 55-68 o.

Letöltés (PDF)

Bulvár

Guld Ádám:

Guld Ádám:

„Szerintem én vagyok a Jolly Joker, mert ha nincs téma, akkor is elő lehet kapni.”

Hibrid celebritás és a „kelemenannaizmus” kulturális logikája1

Az elmúlt 15 év során Kelemen Anna a magyar celebvilág állócsillagává vált; egyesek csodálják, viszont a nyilvánosság nagyobb része élvezettel alkot sarkos véleményeket a celebnőről. Ezt a nagy mértékű láthatóságot csak az az átfogó médiajelenlét teremthette meg, amelynek része a sajtó, a televízió, a rádió, a könyvkiadás és az online média – ami egyben azt is igazolja, hogy a híresség iránti érdeklődés hosszú évek óta töretlen a közönség soraiban. A jelenség számos izgalmas kérdést is felvet. Vajon mi jellemzi napjaink hírességeit, és miért tekintjük egyre relevánsabbnak a celebtársadalom és a celebkultúra fogalmát? Egyáltalán kik azok a celebek, és milyen szerepet játszanak a késő-modern mediatizált nyilvánosságban? Mi állhat a celebek iránti felfokozott érdeklődés hátterében, illetve milyen stratégiákat alkalmaznak a legsikeresebb celebritások a közönség érdeklődésének fenntartása érdekében? Az alábbi tanulmányban ezekre a kérdésekre keresek válaszokat a Kelemen Anna-jelenség vizsgálatán keresztül.

„Szerintem én vagyok a Jolly Joker, mert ha nincs téma, akkor is elő lehet kapni.”

Hibrid celebritás és a „kelemenannaizmus” kulturális logikája1

Médiakutató 2020. tél 71-83 o.

Letöltés (PDF)

Kritika

O. Réti Zsófia:

O. Réti Zsófia:

Kelet-európai popzene- és filmkutatás négy friss gyűjtemény tükrében

E munka négy, egymással szorosan összefüggő, kelet-európai popzenei tematikájú, angol nyelvű tanulmánygyűjtemény közös szemlésére, kritikájára vállalkozik. Bár a kelet-európai popzene kutatása nem új keletű, e kutatások hálózatosodása, nemzetközi színtérre lépése, illetve társdiszciplínákhoz kapcsolódása csak az elmúlt néhány évben történt meg, jórészt Ewa Mazierskának és Győri Zsoltnak, a jelen írás szűkebb témáját jelentő négy kötet két szerkesztőjének köszönhetően. A négy gyűjtemény közül kettő a popzene mozgását tárgyalja; ilyen a Popular Music History folyóirat különszáma arról, hogy a kelet-európai popzene miként lépi át a nemzeti határokat (2016), illetve az Eastern European Popular Music in a Transnational Context című kötet (2019). A másik kettő a film és a popzene kapcsolatát vizsgálja: ilyen a Popular Music and the Moving Image in Eastern Europe című tanulmánykötet (2018), illetve a Studies in Eastern European Cinema folyóirat különszáma (2019) – ez utóbbit Győri Zsolt egyedül jegyzi szerkesztőként.

Kelet-európai popzene- és filmkutatás négy friss gyűjtemény tükrében

Médiakutató 2020. tél 87-95 o.

Letöltés (PDF)

Krek Norbert:

Krek Norbert:

A harmadik utas: az indie

Jesper Juul Handmade Pixels: Independent Games and a Quest for Authenticity című könyvéről1

Amikor 2017-ben megjelent minden idők talán legnépszerűbb videojáték-trilógiájának, a Mass Effectnek a folytatása, a Mass Effect: Andromeda. Nemcsak a nemzetközi kritikai recepció, hanem a játékosok is hatalmas csalódásként értékelték a gliccsektől, bugoktól, animációs problémáktól hemzsegő, félkész játékot. Hasonló esetnek lehettünk szemtanúi, amikor rá alig másfél évre, 2018 végére ugyanettől a fejlesztő stúdiótól, a Biowaretől megjelent az Anthem, amely a marketing által ígért tartalomnak csupán töredékét nyújtotta játékosainak. A példák sora igen hosszú akár csak az elmúlt pár évből: elég csupán a Bethesda által fejlesztett Fallout 76 botrányaira vagy a Blizzard legújabb játéka, a remake-ként készült Warcraft III: Reforged körüli felháborodásokra gondolni. Nem meglepő tehát azoknak a válságnarratíváknak a megjelenése, amelyek a nagyköltségvetésű, blockbuster videojátékok kiadásáért és fejlesztéséért felelős AAA játékipar2 kifulladásáról beszélnek, a fentieket pedig ezek után egyfajta évek óta húzódó tünetegyüttesként kezelik. Így érthető, miért tekintenek sokan az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló úgynevezett indie játékokra úgy, mint ezekre a problémákra megoldást kínáló alternatív játékfejlesztési stratégiára. E recenzió tárgya, Jesper Juul Handmade Pixels című munkája a nagyköltségvetésű AAA játékok és a tömegeket okoseszközökön elérő casual játékok mellett ezt a harmadik játékfejlesztési stratégiát vizsgálja.

A harmadik utas: az indie

Jesper Juul Handmade Pixels: Independent Games and a Quest for Authenticity című könyvéről1

Médiakutató 2020. tél 97-100 o.

Letöltés (PDF)

Támogass adód 1%-ával

Lapunk, a Médiakutató nem kér és nem kap állami támogatást. Olvasóink adományaiból, egy magáncég támogatásából, az eladott példányok árából tartja fenn magát. Cserébe évente négy lapszámmal jelentkezünk nyomtatásban és online. Online formában lapunk ingyen, regisztráció nélkül olvasható. Szerkesztőink és bírálóink társadalmi munkában dolgoznak.
A Médiakutató immár 22 éve első közlésben jelenteti meg fiatal és szenior magyar és külföldi kutatók munkáit a médiajog, a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről. Számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.

Kérjük, hogy személyi jövedelemadód 1 %-ával támogasd a Médiakutató Alapítványt! Adószámunk: 18687941-2-42

Médiakutató YouTube csatornája

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink