Tartalomjegyzék – 2021 tavasz

Merkovity Norbert:

Az amerikai blokk elé: Szerkesztői előszó

2020 nyarán publikációs felhívást és versenyt tettünk közzé a Médiakutató csatornáin „A jobboldali médiakörnyezet és politikai kommunikáció az Amerikai Egyesült Államokban” címmel. Célunk az volt, hogy bővítsük az amerikai politikai és/vagy ideológiai jobboldalhoz köthető magyar nyelven megjelent tanulmányok sorát. A Médiakutató – és sok más folyóirat – archívumát böngészve azt találjuk ugyanis, hogy számos tanulmány szól részben vagy egészben az Egyesült Államokról, de ezek többnyire a mainstream konzervatív és liberális médiarendszer, valamint politikai kommunikáció aspektusaira fókuszálnak (például Nyíri 2000, Bajomi-Lázár 2003, Deuze 2003, Papacharissi 2003, Stachó & Molnár 2003, Bayer 2007, Császi 2008, Koltay 2009, Merkovity 2009, Tóth 2009, Sipos 2015, Paár 2019 stb.). Alig található írás, amely az úgynevezett alternatív jobboldali médiát és a hozzá sokszor erősen kötődő alt-right politikai kommunikációt mutatná be. Pedig az okoseszközöket előnyben részesítő amerikai médiafogyasztási szokások szükségessé teszik ezek dinamikájának megértését.1 Ennek felismerése pedig vonzza maga után a kérdést, hogy miképpen jutottunk el idáig. Szomorú emlékeztető érkezett erről 2021. január 6-án Washingtonból, amikor az összeesküvés-elméletekben és az alt-right média valóságában hívők – Donald Trump beszéde után feltüzelve – betörtek a törvényhozás épületébe, a Capitoliumba, megakadályozva, hogy az épp ülésező képviselők hitelesítsék Joe Biden választási győzelmét.

Altheide, David L. – Merkovity Norbert:

Hogyan segíti a félelem- és figyelemalapú politika Donald Trumpot és más jobboldali autokratákat?

Tanulmányunkkal célunk azt bemutatni, miképpen alakította át Donald Trump 2016-os megválasztása és 2020-as elnökjelölti kampánya az amerikai politikát, és hogyan erősítette meg a világ jobboldali autokratáit. Trump új szintre emelte a félelem politikáját a bevándorlókkal, kiváltképp a mexikóiakkal szembeni félelem táplálásával, miközben démonizálta a muszlimokat és más csoportokat. Számos amerikai állampolgár szavazatával támogatta ezt a félelmet, akkor is, amikor gyűlöletbűntények elleni tüntetések kezdődtek az országban, vagy százezrek életét követelte a COVID-19 világjárvány. A tények relativizálása és az álhírek terjesztése megtalálható a Trumphoz hasonló autokratikus vezetők eszköztárában is. Fel kell ismerni ennek a folyamatnak a dinamikáit, és határozott lépésekkel kell küzdeni ellene. E tanulmány amellett érvel, hogy a trumpi évek után a médiaműveltség széles körű terjesztését kell elősegíteni, amiben a tudományos élet szereplőinek is részt kell vállalniuk.

Kulcsszavak: amerikai elnökválasztások, amerikai média, autokratikus átmenet, autokrata politikusok, Donald Trump, fake news, félelempolitika, figyelemalapú politika, George Floyd, médialogika, politikai kommunikáció

Szekeres Tamás:

Képrombolás az amerikai alternatív médiában

A 2020-as szobordöntések egy alt-right és egy liberális hírportál cikkeiben

Tanulmányomban a képrombolás mint emlékezetpolitikai eszköz prezentációját vizsgálom az amerikai alt-right média egyik fő képviselője, a Breitbart, illetve egy liberális híroldal, a Vox cikkeiben a 2020-as nyári tüntetéssorozat eseményei kapcsán. A George Floyd halála után indult tiltakozási hullám keretében szobrok és emlékművek sokaságát döntötték le tüntetők vagy távolították el a hatóságok a problémás örökség,illetve kifogásolható történelmi szereplők miatt. A téma nagy figyelmet kapott a sajtóban. Írásomban az emlékművek és a képrombolás lehetséges politikai céljainak bemutatását követően kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző tematikus analízis felhasználásával azt elemzem, hogy egy szélsőséges politikai nézeteket valló hírportál miként jeleníti meg, illetve kommentálja az eseményeket. A kérdés komplexitásának hangsúlyozása érdekében a politikai spektrum másik végletét jelentő híroldal, a liberális Vox cikkeit is vizsgálom, összehasonlítva a két eltérő megközelítést, hasonlóságokat és különbségeket keresve.

Kulcsszavak: alt-right, alternatív média, Egyesült Államok, emlékezetpolitika, emlékezet, emlékmű, képrombolás, szobor, szobordöntés, tüntetés

Pintér Melinda:

A Republikánus Párt politikai pólusváltása az 1930-as évektől és a konzervatív sajtó szerepe

E tanulmány egy olyan témát mutat be, amely a hazai elemző munkákban eddig kisebb szerepet kapott: a Republikánus Párt jobbra tolódása és a konzervatív sajtó közötti összefüggést – különös tekintettel az 1950-es évek végén és az 1960-es évek elején meginduló konzervatív mozgalomra. A Republikánus Párt az 1930-as évektől egyre markánsabban megfigyelhető, majd a maga teljességében az 1960-es években megvalósuló konzervatív fordulatára általában a média és különösen a sajtó reflektál: megnő a dedikáltan konzervatív kiadványok száma és megváltozik a tematikájuk. E tanulmány részletezi a Republikánus Párt ideológiai változásának kiváltó okait és gyakorlati megvalósulását, majd a 20. század konzervatív folyóiratainak áttekintésével – nagy hangsúlyt helyezve az 1955-ben alapított National Review magazinra – vizsgálja a párt és az egész konzervatív oldal esetében végbemenő változásokat.

Kulcsszavak: amerikai pártrendszer, konzervativizmus, konzervatív fordulat, konzervatív mozgalom, liberalizmus, libertarianizmus, National Review, neokonzervativizmus, Republikánus Párt, roosevelti koalíció

Pajor Szabolcs:

A mai Republikánus Párt létrejötte az 1930-as években és fejlődése az 1960-as évekig

Az elmúlt 100 év során az Egyesült Államok két fő politikai pártja, a Demokrata Párt és a Republikánus Párt helyet cserélt a politikai spektrumban. Mindkét pártban voltak progresszívak és konzervatívak, azonban ma szinte csak a Republikánus Pártban találunk konzervatívokat. Tanulmányomban röviden bemutatom a Republikánus Párt konzervatív átalakulását. A párt jelenlegi identitásának, retorikájának és politikai narratívájának gyökereit a gazdasági válság utáni Kalifornia államban találhatjuk meg. 1934-ben egy kormányzóválasztás során a republikánusok először bízták a kampányukat politikai tanácsadókra. A kormányzóválasztási kampány során jelentős mértékben megnőtt a médiapolitizálás, a professzionalizáció, a kampánykommunikáció és a politikai narratívák súlya. A Republikánus Párt új narratívát dolgozott ki, amely egy máig kitartó széles, motivált és elkötelezett szavazóbázist eredményezett. Bemutatom azt is, hogy a Kaliforniából indult irányzat miként bővült és fejlődött az 1960-as évekig, kitérve Richard Nixon elnökre és a hírhedt déli stratégiára.

Kulcsszavak: amerikai konzervativizmus, Barry Goldwater, déli stratégia, Frank Merriam, New Deal, politikai kommunikáció, Republikánus Párt, Richard Nixon, Ronald Reagan, Whitaker és Baxter

Torbó Annamária:

„Egyszerre szórakozom, borzadok el és tájékozódom egy időben”

Az érzelmek és a csoporthoz tartozás szerepe a hírfogyasztásban1

A tájékozódás és a szórakozás funkciója sokkal erőteljesebben összekapcsolódik, mint korábban bármikor. A közösségi médiumok uralta digitális környezetben hasonlóan fogyasztjuk a híreket, mint a szórakoztató tartalmakat: bár azt hihetnénk, hogy a hírfogyasztásunkat alapvetően a racionalitás dominálja, inkább érzelmi alapon válogatunk a hírek között. Abban, hogy mely tartalmak ragadják meg a figyelmünket, nagy szerepük van azoknak a közösségeknek, amelyekbe tartozunk, vagyis sokat adunk a hozzánk közel álló vagy általunk követett emberek véleményére, akik hasonló értékeket képviselnek. Mindezek a személyek és csoportok a hírek hitelességének megítélésében is fontos szerepet játszanak. Empirikus kutatásom fókuszában 20 és 25 év közötti egyetemi hallgató

Kulcsszavak: csoporthoz tartozás, egyetemisták, érzelmek, hitelesség, hírfogyasztás, közösségi média, tájékozódás és szórakozás, újságírók vs. szakértők

Jele Ágnes:

„Elképesztő volt. És aztán igazán kisütött a nap…”

Masha Gessen Surviving Autocracy című könyvéről

Ahogyan Donald Trump utóbb újraírta a beiktatása során tartott beszéde alatti időjárási viszonyokat, két dolog világossá vált: lehet hazudni az olyan biztonságot jelentő közös valósággal kapcsolatban is, mint az időjárás, és ki lehet lúgozni bizonyos szavakat, ha azokat épp az ellenkezőjükre használják, mint amit jelentenek. Masha Gessen erős érvekkel bizonyítja, hogy Trump autokratikus szárnybontogatása a szavak fölötti harccal kezdődött. A hatalom hazugsága, a bántalmazó hazugsága eluralta a nyilvánosságot, kiüresítette a szavakat, szétszakította a közös valóságot.