Tartalomjegyzék – 2022 nyár

Bajomi-Lázár Péter:

Karaktergyilkosság vagy médiabotrány: mi a különbség?

A karaktergyilkosság számos közös vonást mutat a médiabotránnyal. Mindkettő normasértésekről szól, mindkettőt a média hozza nyilvánosságra, és mindkettő rombolja a célszemély reputációját. A karaktergyilkosságot azonban általában nemtelen praxisnak tartják, míg a médiabotrányt – pontosabban annak egy válfaját, a politikai botrányt – az újságírást mint „negyedik hatalmat” jellemző legitim gyakorlatnak. Hogyan tehetünk különbséget a kettő között? Úgy érvelek, hogy a legfontosabb különbségek a két gyakorlat moralitáshoz,reprezentációhoz és újságíró-etikához való viszonyában érhetők tetten.

Kulcsszavak: karaktergyilkosság, magyar média, médiabotrány, politikai rítus, újságírás-etika

Szabó Krisztián:

Adatalapú vizuális médiatartalmak Magyarországon

Tanulmányomban az adatalapú vizuális újságírás magyarországi állapotát és a nemzetközi trendekhez mért hiányosságait mutatom be. A közel háromszáz éves múlttal rendelkező angolszász eredetű műfaj napjainkban a világ számos szerkesztőségében megtalálható, beleértve Magyarországot is, bár hazánkban az adatújságírás gyakorlati alkalmazása kezdetlegesebb a nemzetközi mezőnyhöz képest. A műfaj helyi fejlettségének mérésére irányuló korábbi felmérésekhez hasonlóan a magyar tendenciák kiforratlanságának bizonyításához a tartalomelemzés és a félig strukturált interjúk módszerét alkalmaztam. Kutatásom kimutatta, hogy Magyarországon több probléma együttesen járul hozzá a nemzetközi trendektől való elmaradáshoz és áll útjába az adatújságírás hazai fejlődésének. Az okokat az olvasói oldalon, a szerkesztőségekben, a magyar oktatási rendszer elmaradottságában, a szövegközpontú, vizuálisan műveletlen magyar hozzáállásban, a magyar adatközlés elmaradottságában és ezek kölcsönhatásában kell keresni. Ahhoz, hogy számottevő fejlődés és előrelépés történhessen a műfajban, mind a magyar adatszolgáltatási rendszerben, mind a magyar szemléletmódban jelentős változásnak kell bekövetkeznie a következő években.

Kulcsszavak: adatújságírás, adatvizualizáció, diagram, hírmédia, infografika, információábrázolás, vizualitás

Tóth Tamás – Major Zsolt Balázs:

Explicit és implicit populizmus

Artikulált és artikulálatlan dichotómiák a populista kommunikációs stílust vizsgáló szövegelemzésekben

Tanulmányunkban az explicit és implicit populizmus fogalmának bemutatására vállalkozunk: felvázoljuk azok elméleti beágyazottságát, gyakorlati alkalmazását és módszertani jelentőségét. Írásunkban kiemeljük, hogy a fenti koncepciókban a populizmusra mint politikai kommunikációs stílusra tekintünk. Az explicit és az implicit populizmus fogalma által az artikulált és a látens dichotómiák detektálása is megvalósulhat a szövegelemzésekben. Elméletközpontú írásunk sorra veszi a korábbi empirikus kutatások releváns eredményeit, valamint javaslatot tesz az explicit és implicit populizmus fogalmának nemzetközi összehasonlító kutatásokba történő beágyazására.

Kulcsszavak: explicit populizmus, ideológia, implicit populizmus, politikai kommunikáció, szövegelemzés

Burai Krisztina:

(Ki)követés politikai okokból?

Az állampolgári kurátori tevékenység vizsgálata a Facebookon a válogatottfolyam-koncepció alapján

Az internet és a közösségi oldalak elterjedése olyan közeget teremtett, amelyben a felhasználók hírforrások széles köréhez férnek hozzá, az elérhető tartalmak sokasága pedig azt eredményezi, hogy az állampolgárok kénytelenek valamilyen stratégia alapján válogatni az elérhető tartalmak között, amire a vizsgálat középpontjában álló platform, a Facebook számos lehetőséget kínál. Kutatásomban arra a kérdésre kerestem választ, hogy a felhasználók élnek-e a különféle, a politikai tartalmak kezelésére szolgáló funkciók lehetőségével a Facebook felületén, ezek ugyanis erősíthetik az információs közeg homogenizációját. E kérdést 1000 fős, a főbb demográfiai szempontokra reprezentatív kérdőíves kutatás segítségével vizsgáltam. Az eredmények alapján elmondható, hogy mind a pozitív, mind a negatív hírvonalszerkesztési funkciók rendszeres használata csak a felhasználók kis részére jellemző.

Kulcsszavak: Facebook, közösségi média, politikai kommunikáció, válogatott folyam

Bánszki Kristóf:

Cicamica, Böbe baba, Morzsa kutya és a szocializmus

A magyar televíziózás első szériája

E tanulmány az első magyar televíziós sorozat, a Mi újság a Futrinka utcában? keletkezésének körülményeit mutatja be. Kitér sikerének lehetséges okaira, bemutatja, miképp formálta a sorozat az államszocialista társadalmi képzeletet mind a gyermekek, mind a felnőtt nézők körében, hogyan volt hatással az edukációra, emellett bizonyítja, hogy – bár az alkotóknak nem volt szakmai előképük – tudatosan éltek a sorozatműfaj kínálta lehetőségekkel.

Kulcsszavak: Kádár-korszak, Magyar Televízió, műfaj, remedializáció, siker, társadalmi képzelet, tévésorozat

Kékesdi-Boldog Dalma:

Informális cenzúrarendszer az államszocialista Romániában

Kiss Ágnes Finomhangolás című könyvéről

Az államszocialista cenzúra mechanizmusai nemcsak a nyilvános szférában működtek; beleitták magukat a mindennapi élet gyakorlataiba, informális struktúráiba is. A cenzúrarendszer a főbb jellemzőit tekintve közel azonos módon működött a Keleti blokk államaiban, ám az irányításban és a tényleges megvalósulásban több regionális sajátosságot találhatunk (Bajomi-Lázár et al. 2019). A szovjet-kommunista sajtómodellben (Sieber et al. 1956/1984) hivatalosan nem volt cenzúra, így nem voltak világos szabályok arra vonatkozóan, hogy mi megengedett, s mi esik tiltás alá. A politikai iránymutatásokat homályosan fogalmazták meg, gyakran változtak, ezért nehezen lehetett követni és értelmezni azokat. A bizonytalanságcsökkentés érdekében az ellenőrzők és az ellenőrzöttek motiváltak voltak abban, hogy valamiféle együttműködés alakuljon ki közöttük.

Lendvai Gergely Ferenc:

Mondd, ha mered – mondd, ha tudod!

Gosztonyi Gergely Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása című könyvéről

Cenzúra, tartalomkorlátozás, moderáció, eltávolítás, tiltás, törlés. Megfoghatatlan, változó jelentésű politikai, társadalmi fogalom. A cenzúra holisztikus témájának kidolgozására tesz kísérletet Gosztonyi Gergely a Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig című, a témát tudományos igénnyel átfogó könyvében. A kötet hiánypótló jellegét a széles nemzetközi és hazai kitekintésen túl jól tükrözi, hogy a témában aktuális, tehát az új média- és az internetes cenzúra nemzetközi kérdéseit, illetve az ahhoz kapcsolódó polémiákat bemutató mű eddig még nem jelent meg magyar nyelven.1

Bene Márton:

Közösségi média és politikai részvétel

Cristian Vaccari és Augusto Valeriani Outside the Bubble. Social Media and Political Participation in Western Democracies című könyvéről

A választási részvétel évtizedes csökkenése az elmúlt években számos nyugati országban megállt vagy éppen megfordult, és ugyanez igaz az egyéb részvételi formákra is. Az olasz szerzőpáros, Cristian Vaccari és Augusto Valeriani közelmúltban megjelent könyve azt mutatja be, hogy e részvételi fordulathoz egyebek mellett a közösségi média is markánsan hozzájárulhatott.