Tartalomjegyzék – 2023 ősz

Gálik Mihály:

Nekirugaszkodás

Megjegyzések az Európai Parlament és a Tanács az uniós médiaszabályozás átalakításáról szóló javaslatához

A műholdas műsorszolgáltatások megindulása a televíziózásban az 1980-as évek elején komoly kihívást jelentett az ágazat szabályozása számára, hisz az egyes országok addig zárt piacain megjelentek a külföldi eredetű televíziós műsorszolgáltatások (angolul ezekre a TWF − Television Without Frontiers − rövidítés használata lett általános). A televíziózás közösségi szabályozásának túl kellett lépnie a nemzetállami határokon, így az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa 1989 végén kiadta a határokat átlépő televíziózás irányelvét, amelyet a folyamatos technológiai és gazdasági innovációkra reagálva többször átdolgoztak, az internetes/online szolgáltatások szabályozására pedig külön irányelvet fogadtak el az ezredforduló után. Az Európai Bizottság 2022 őszén nyilvánosságra hozott javaslata, az Európai Médiaszabadáságról Szóló Törvény tervezete (EMFA) a médiaszolgáltatások egészét átfogva alkot meg egy közös szabályozási keretet a belső piaci médiaszolgáltatásokra.

Kulcsszavak: Európai Unió, médiaszabadság, médiaszolgáltatások, piac, szabályozás

Cseres Kati:

A versenyhatóságok szerepe a médiapluralizmus védelmében

Bár a médiapluralizmus az Európai Unióban alapvető érték, az EU nem rendelkezik kifejezett hatáskörrel a média szabályozására. Valójában a média mint az uniós politika egyik területe hiányzik az EU Szerződésekből, és az EU jogi eszközei is korlátozottak e téren. Mivel azonban a média az egységes piac fontos gazdasági ágazataként is működik, a médiapiacok szabályozása az EU belső piaci és versenyjogi hatásköre alá tartozik. A versenyjog területén a Bizottság közvetlen és kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, és messzemenő felügyeleti jogkörrel. Ez a tanulmány bemutatja, hogy általában a versenyjog és különösen az fúziók ellenőrzése alapvető szerepet játszik a médiapiacokon a jelentős gazdasági erő felhalmozódásának ellenőrzésében és megakadályozásában, és azt elemzi, hogy a versenyhatóságok – ugyan közvetettebb módon, mint a médiaszabályozók – miként védhetik meg a versenyképes médiapiacokat. Szerepüket a közelmúltban értelmezték az uniós bíróságok is, amelyek fontos elveket határoztak meg arra vonatkozóan, hogy mi minősül hatékony versenyjogi jogérvényesítésnek – ez kulcsfontosságú azokban a helyzetekben, amikor a médiapiacokat a jogállamiság visszalépése érinti.

Kulcsszavak: fúzió, jogállamiság, jogérvényesítés, médiapluralizmus, versenyhatóság, versenyjog

Bayer Judit:

EMFA: lehetséges-e a hatalmi egyensúly? A nemzeti médiaszabályozó hatóságok függetlenségének kilátásai az unióban

Az EMFA által javasolt szabályozási modell sarokkövei a független médiahatóságok, amelyek egy új Testületben tömörülnek. Ez kapcsolná össze az uniós elvek érvényesítését ellenőrző Bizottságot a tagállami, szuverén médiahatóságokkal. A hatósági függetlenség hiánya nemcsak az EMFA érvényesülését veszélyezteti, hanem az európai sztenderdek fellazulásával is fenyeget. Bár az AVMS irányelv 30. cikke már 2020-tól kötelezően előírja a függetlenség kritériumait, néhány állam (így Magyarország) esetében ezek egyáltalán nem vagy csak formálisan teljesülnek. Ez az elemzés felidézi, hogy a formális függetlenség helyetti tényleges függetlenség vizsgálatára is létezik már módszertan. Rámutat a függetlenség jogi szabályozásának paradoxonjára, és arra, hogy a függetlenség negatív értelmezése (a valamitől való mentesség) helyett az egyenlő távolságok elvének alkalmazása tűnik az új európai iránynak; eszerint a szereplők kölcsönösen ellenőrzik egymást és egymás hatását ellensúlyoznák.

Kulcsszavak: EMFA, hatósági függetlenség, médiaszabadság, médiafüggetlenség, szabályozási modell

Simon Éva:

A média tulajdonosi szerkezetének átláthatósága az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabálytervezetben: szabályok és hiányosságok

E tanulmány a médiaszolgáltatók tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát elemzi az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabálytervezetben (EMFA) és az ahhoz kapcsolódó ajánlásban. A médiaszolgáltatók tulajdonosi szerkezetének átláthatósága a médiapluralizmus mérésének és a médiakoncentráció korlátozásának egyik alapfeltétele. Azt vizsgálja, milyen lehetőségei vannak az uniós jogalkotónak, hogy jogszabályi kereteket teremtsen egy nyilvános, naprakész, folyamatosan elérhető adatbázis létrehozására, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának 2022. novemberi ítéletére. E tanulmány amellett érvel, hogy a médiaszolgáltatók esetén a tulajdonosok magánélethez fűződő érdeke a média társadalmi szerepét is figyelembe véve kisebb súllyal esik latba, mint a nyilvánossághoz fűződő érdek, és konkrét megoldásokat javasol a jogalkotónak a megfelelő nyilvánosság megteremtése érdekében.

Kulcsszavak: adatbázis, átláthatóság, EMFA, EMFA 6. cikk, információhoz hozzáférés, magánszféra, személyes adatok védelme

Gosztonyi Gergely – Lendvai Gergely Ferenc:

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabálytervezet 17. cikkének kritikai elemzése

A hagyományos médiaszolgáltatók tartalmainak online óriásplatformokon való megjelenése napjaink egyik kulcsfontosságú témája. Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabálytervezetet (EMFA) 17. cikke ennek szabályozára tesz kísérletet. Ugyanakkor látható, hogy a jelen szövegváltozat sem mentes még a hibáktól: mind a Digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel való harmonizálása, mind a fogalomhasználata, mind pedig a benne foglalt „média-gyorsítósávi” mechanizmus alapos jogalkotói vizsgálatot követel a végső szöveg elfogadásáig.

Kulcsszavak: DSA, digitális szolgáltatások, EMFA 17. cikk, online óriásplatform, VLOP

Polyák Gábor:

Az állami hirdetések szabályozása az Európai Médiaszabadság Törvény tervezetében

Az állami hirdetések mennyisége és diszkriminatív elosztása a magyar médiarendszer és médiaszabadság egyik legsúlyosabb problémája. Az Európai Médiaszabadság Törvény eredeti tervezete, valamint a Tanács és az Európai Parlament LIBE bizottságának módosító javaslatai a kontrollálatlan közpénzköltés visszafogásának fontos kísérletei. E tanulmány azt mutatja be, milyen megoldást kínál az európai szabályozási javaslat, és az hogyan értelmezhető az európai intézmények korábbi gyakorlata alapján.

Kulcsszavak: állami hirdetések, EMFA, közpénzek felhasználása, médiaszabadság, transzparencia

Koltay András – Nyakas Levente:

A média európai szabályozásának kérdőjelei az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendeletjavaslat apropóján

Ez az elemzés uniós és médiajogi szempontból tekinti át az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály (EMFA) javaslatát. A szabályozás jogalapját vizsgálva bemutatja az uniós szintű médiaszabályozás feltételrendszerét, és azt a javaslatra alkalmazva megkérdőjelezi a javaslat alapvető célkitűzését – az uniós belső piac egészséges működésének fenntartását –, így a szabályozás szükségességét, illetve az ehhez választott szabályozási formát. Az EMFA-javaslat egyes szabályozási tárgyköreit vizsgálva a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy az jelen formájában sérti a szubszidiaritás elvét és a tagállami szuverenitást. Ha a javaslat szabályozási célja tejes mértékben a határokon átívelő szolgáltatásokra irányulna, akkor általános garanciális szabályok elfogadhatók lennének, azok megvalósítására vonatkozó részletszabályok meghatározása nélkül, irányelv vagy egy ajánlás formájában.

Kulcsszavak: EMFA, EU jog, médiaszabályozás, szubszidiaritás, tagállami szuverenitás

Hammer Ferenc:

Amikor a tények valahogy nem harapnak

A kis következményekkel járó újságírást övező körülmények mintázatairól

A tanulmányban három fő kérdést vizsgálok meg. Egyrészt megmutatom, hogy a tényfeltárás magasztalt demokratikus szerepének értékelése miért nem lehet teljes annak számbavétele nélkül, hogy mi történik akkor, ha a tényfeltárásnak vagy a dezinformáció-leleplezésnek nincs kézzelfogható eredménye. Másrészt a nemzetközi és a hazai tapasztalatok segítségével a hallgatás és a csend archeológiájának néhány konstitutív faktorát azonosítom, nem hagyva figyelmen kívül a nyilvánossághibridizáció fontos kontextusát. Harmadrészt pedig egy módszertani innováció révén, a Reporters Without Borders szólásszabadság- és a Freedom House demokráciaindexének egymásra vetítésével empirikusan is megragadhatóvá teszem, hogy mely országok vannak feltehetőleg éppen mozgásban a szabadság/demokrácia skálán, és hogy a hanyatlásban milyen szerepet játszhat a szabad szólás következménynélkülisége.

Kulcsszavak: demokrácia, hibrid média, médiarendszer-teljesítmény, sajtószabadság

Német Szilvi:

„Értelmezni se tudom, mi az a liberális tényellenőr”

Facebook-hírkommentárok a tényellenőrző újságírásról

A tényellenőrzés mint az újságírói gyakorlat egy speciális válfaja 2022-ben vált Magyarországon a szélesebb közönség előtt is ismertté. E kutatás során a műfaj hazai elfogadottságát vizsgáltuk egy tényellenőrző portál, a Lakmusz cikkeire vonatkozó Facebook-kommentek (N = 2546) kvantitatív és tartalmi elemzésével. A vizsgálat során a cikkek intézményi környezetét is figyelembe vettük, mivel a Lakmusz tényellenőrzéseit a dezinformációval foglalkozó dedikált felület és egy fősodratú liberális hírportál (a 444.hu) is közvetíti az olvasóknak. Az eredmények azt mutatják, hogy a Lakmusz Facebook-oldalán a politikai szempontok domináltak a tényellenőrzés műfajának megítélésében, míg a 444.hu kommentszekcióiban a hozzászólások többsége újságírószakmai kérdésekre (a relevanciára és a hírértékre) vonatkozott. Összességében azt találtuk, hogy a fősodrú média napirendjébe illeszkedve a tényellenőrző cikkek kevesebb bírálatot váltottak ki az olvasók körében, míg a politikai táborok közötti polarizációt növelhették.

Kulcsszavak: dezinformáció, fősodrú média, függetlenség, közösségi média, objektivitás, olvasói kommentár, tényellenőrzés, újságírás