Kulcsszó – szabályozás

Dunai Tamás:

Fejlődési zavarok

A Heartstopper című képregény fóliázási ügye a képregénytudomány szemszögéből

2023 júliusában 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal a Líra Könyv Zrt.-re egy melegszerelmet ábrázoló, lefóliázatlan young adult képregény, a Heartstopper – Fülig beléd zúgtam miatt. A fóliázással kapcsolatos társadalmi diskurzus középpontjában ugyan nem a képregénymédium áll, ám mégsem teljesen véletlen, hogy egy képregény kapcsán vált a könyvfóliázásból országos érdeklődést kiváltó ügy. A jelen tanulmány azt mutatja be, milyen szerepet játszhattak a képregénymédium mediális és fejlődési sajátosságai abban, hogy a mű aktuálpolitikai csatározások célkeresztjébe kerülhetett. Mediális, ugyanis a képregény vizuális médium, a tartalma így „szembeötlő”, aminek köszönhetően a története során gyakran érték hasonló támadások. Fejlődési, ugyanis a médium kulturális változatainak többsége az elmúlt évtizedekben kifejezetten szabadon fejlődött, műfajait és tartalmát tekintve diverz, aminek köszönhetően az LMBTQ-tartalmú képregények is egyre nagyobb jelenléttel bírnak.

Kulcsszavak: forgalmazás, képregény, képregénykiadás, könyvpiac, szabályozás

Gálik Mihály:

Nekirugaszkodás

Megjegyzések az Európai Parlament és a Tanács az uniós médiaszabályozás átalakításáról szóló javaslatához

A műholdas műsorszolgáltatások megindulása a televíziózásban az 1980-as évek elején komoly kihívást jelentett az ágazat szabályozása számára, hisz az egyes országok addig zárt piacain megjelentek a külföldi eredetű televíziós műsorszolgáltatások (angolul ezekre a TWF − Television Without Frontiers − rövidítés használata lett általános). A televíziózás közösségi szabályozásának túl kellett lépnie a nemzetállami határokon, így az Európai Gazdasági Közösség Tanácsa 1989 végén kiadta a határokat átlépő televíziózás irányelvét, amelyet a folyamatos technológiai és gazdasági innovációkra reagálva többször átdolgoztak, az internetes/online szolgáltatások szabályozására pedig külön irányelvet fogadtak el az ezredforduló után. Az Európai Bizottság 2022 őszén nyilvánosságra hozott javaslata, az Európai Médiaszabadáságról Szóló Törvény tervezete (EMFA) a médiaszolgáltatások egészét átfogva alkot meg egy közös szabályozási keretet a belső piaci médiaszolgáltatásokra.

Kulcsszavak: Európai Unió, médiaszabadság, médiaszolgáltatások, piac, szabályozás

Szabó-Gödri Rita – Gosztonyi Gergely:

Influenszerek a jog és az etika határterületein

Az influenszerekre vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozási keretek

E tanulmány az influenszerekre vonatkozó hazai és nemzetközi jogi szabályozási kereteket vizsgálja. A közös. ségi média és az influenszermarketing térnyerésével egyre fontosabbá vált a véleményvezérek tevékeny. ségével kapcsolatos jogi és etikai kérdések tisztázása. Bár Magyarországon nincs egységes jogszabály az influenszerekre vonatkozóan, a Gazdasági Versenyhivatal és más hatóságok több ajánlást is kiadtak az átlátható reklámtevékenység biztosítása érdekében. E tanulmány összehasonlítja a magyar szabályozási megoldásokat más európai országok gyakorlataival. Az eredmények azt mutatják, hogy az influenszerek szerepe folyamatosan bővül, ami a transzparencia és a fogyasztóvédelem érdekében szükségessé teszi a jogi környezet dinamikus fejlődését és a szabályozások finomhangolását.

Kulcsszavak: AVMS, DSA, Gazdasági Versenyhivatal, influenszer, közösségi média, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, szabályozás, véleményvezér, közösségi média