Kulcsszó – Magyar Rádió

Sz. Nagy Gábor:

Propaganda és valóság a Magyar Rádióba érkezett levelekben 1952-ben és 1953-ban

Tanulmányunkban áttekintést adunk azokról a levelekről, amelyeket a Magyar Rádiónak írtak a hallgatók 1952-ben és 1953-ban. Azt vizsgáljuk, hogy a Magyar Rádióhoz érkezett olvasói levelek milyen kritikákat fogalmaztak meg a Rádióban elhangzott műsorokkal és véleményekkel szemben, és rámutatunk arra az ellentétre, amely a párt által konstruált világ és a mindennapok valósága között húzódott. Ehhez bemutatjuk a korszak tömegtájékoztatási politikáját, valamint a közlő és a befogadó közötti lehetséges átjárást a levelezőmozgalom példáján keresztül.

Kulcsszavak: hallgatói levél, levelezőmozgalom, Magyar Rádió, propaganda, Rákosi-korszak

Kékesdi-Boldog Dalma:

A csernobili atomkatasztrófa kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádióban

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor súlyos baleset történt a Szovjetunióban. Felrobbant a Csernobil város közelében található Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es számú reaktora, és nagy mennyiségű, az egészségre káros radioaktív szennyeződés jutott a légkörbe. A baleset emberéleteket fenyegetett, ám a helyi és a – a baleset helyszínétől mintegy 1000–1500 kilométerre élő – magyar lakosság az érvényben lévő hidegháborús diskurzus, valamint a szovjet-kommunista médiapolitika miatt nem tájékozódhatott kellőképpen a veszélyről. Dolgozatomban korabeli rádióhír-leiratok segítségével hasonlítom össze, miként zajlott a csernobili atomkatasztrófáról szóló legelső hírek kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásaiban. A Magyar Rádió esetében részletesen elemzem a baleset utáni három hétben adásba került, hazai radioaktív sugárzási szintről tájékoztató hírek és magyar egészségvédelmi ajánlások tartalmát is.

Kulcsszavak: atomkatasztrófa, államszocializmus, Csernobil, tájékoztatáspolitika, Magyar Rádió, Szabad Európa Rádió, szovjet-kommunista sajtómodell

Boros Ulrika:

A Magyar Rádió hőskorának története

Arányi Mária és az Asszonyok tanácsadója

Tanulmányomban a Magyar Rádió 1925 és 1945 közötti időszakának egy hosszú életű, elsősorban nők számára készített, heti rendszerességű előadássorozatának, az Arányi Mária által vezetett „Asszonyok tanácsadójának” bemutatására vállalkozom. A fellelhető műsorszövegek és iratanyagok által a felolvasások jellegét, felépítését és hallgatói fogadtatását vizsgálom. Emellett arra a kérdésre keresek választ, hogy a műsorvezető által megfogalmazott nőkép miként viszonyul az első világháborút követő években zajló nemi és társadalmi szerepeket érintő változásokhoz, reflektál-e a „modern eszmék”, az új női szerepek megjelenésére és terjedésére, illetve mennyire illeszkedik a Horthy-korszakban hagyományosnak tartott női szerepkörök és viselkedésminták rendszerébe. Kulcsszavak: Arányi Mária, Asszonyok tanácsadója, Boldogság iskolája, egyesületi munka

Kulcsszavak: Arányi Mária, Asszonyok tanácsadója, Boldogság iskolája, egyesületi munka, Horthy-kor, Magyar Rádió, Mit üzen a rádió, női magazin, női szerepek, nőkép, nőtörténet, Rádióélet, rádiótörténet, sorozat