Publikációs versenyt hirdet a médiakutató

Magyar Média

2019 nyár

Polyák Gábor – Szávai Petra – Urbán Ágnes:

Polyák Gábor – Szávai Petra – Urbán Ágnes:

A politikai tájékozódás mintázatai

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejötte, illetve piaci pozíciója erősítette fel újra azt a vitát, hogy melyik politikai oldalnak nagyobb a súlya a médiában. A Mérték Médiaelemző Műhely a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézettel együttműködve 2018-ban ötödik alkalommal készítette el a magyarországi hírfogyasztási szokások elemzését. A kutatás kifejezetten arra a kérdésre keres választ, hogy a hírfogyasztók mely forrásokból tájékozódnak a közéleti, politikai kérdésekről. Az adatok alapján hírfogyasztói csoportok képezhetők, és választ kapunk arra is, mennyire zárkóznak be a hírfogyasztók saját politikai oldalaik hírbuborékaiba.

A politikai tájékozódás mintázatai

Médiakutató 2019. nyár 63-80 o.

Letöltés (PDF)

Polyák Gábor – Torbó Annamária:

Polyák Gábor – Torbó Annamária:

Az újságírás-oktatás helyzete Magyarországon

Egy összehasonlító kutatás eredményei és tanulságai

A digitalizáció alapjaiban rengette meg az újságírás dinamikáját és az újságírók mindennapi munkáját. Az újságírói gyakorlattal párhuzamosan az újságírás-oktatásnak is lépést kell tartania a technológiai és a gazdasági változásokkal. A NEWSREEL (New Skills for the Next Generation of Journalists) című Erasmus+ stratégiai partnerségi projekt keretében végzett összehasonlító kutatásban négy európai ország – Magyarország, Románia, Németország és Portugália – akadémiai szintű újságíró-képzéseit vizsgáltuk abból a nézőpontból, hogyan jelennek meg az újfajta újságírói készségek a kiválasztott egyetemek tananyagaiban. Az elemzés centrumát a következő négy alterület jelentette: az adatújságírás, a kollaboratív újságírás, az újságírás új üzleti modelljei, valamint a digitális kor etikai kihívásai. A kutatásból kiderül, hogy a vizsgált intézmények eltérő módon és mértékben alkalmazkodtak a médiaipar megváltozott igényeihez. Írásunkban elsősorban a magyar eredményekre fókuszálunk.

Az újságírás-oktatás helyzete Magyarországon

Egy összehasonlító kutatás eredményei és tanulságai

Médiakutató 2019. nyár 81-87 o.

Letöltés (PDF)

2019 tavasz

Bajomi-Lázár Péter:

Bajomi-Lázár Péter:

A patrónusi-kliensi médiarendszer és az újságírói szükségletek Maslow-piramisa

A szakirodalomban sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az 1989–1991-es rendszerváltások után Magyarország és más közép/kelet-európai országok médiája „olaszosodni” vagy „berlusconizálódni” kezdett. Médiarendszerelméleti szempontból azonban ma már problémát jelent, hogy – a régióban a legmarkánsabban először Magyarországon – az elmúlt néhány évben olyan lényeges változások mentek végbe, amelyek után a déleurópai párhuzam már nem állja meg a helyét, mert többé nem beszélhetünk magas szintű politikai párhuzamosságról. Dominánsan egypólusú nyilvánosság jött létre, amelyben a kormányzó pártszövetségnek van médiája, de a többi pártról ez egyre kevésbé vagy egyáltalán nem mondható el. Úgy érvelek, hogy ezért az „olaszosodásnál” és a „berlusconizálódásnál” a 2010-es évek médiájának helyzetét pontosabban írja le az „oroszosodás” és a „putyinizálódás” fogalma. Ebben az évtizedben Magyarországon egy olyan patrónusikliensi médiarendszer jött létre, amelyet az informális kapcsolatok dominanciája és a látszatpluralizmus jellemez. Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy e médiarendszer miként befolyásolta az újságírói kultúrát – vagyis a médiarendszer egésze és a médiarendszer egyik része közötti kapcsolat feltárására törekszem. A patrónusi-kliensi médiarendszerben kialakult függések és kiváltságok médiakultúrája bünteti a nagyközönséget szolgáló (és ebben az értelemben etikus) újságírást, és jutalmazza a kormányzattal kollaboráns (és ebben az értelemben etikátlan) újságírást, így az etikátlan újságírás sikeres adaptációs stratégiává, sőt profitábilis üzleti modellé vált. Más szavakkal: az újságírói szükségletek Maslow-piramisában az állásbiztonság, a kompetitív médiapiac és a sajtószabadság megelőzi az újságírói önmegvalósítást, vagyis az etikus viselkedést. Elemzésemben Magyarországra fókuszálok, de megemlítek néhány olyan vonást is, amely a magyar esetet a régió néhány más országával rokonítja.1

A patrónusi-kliensi médiarendszer és az újságírói szükségletek Maslow-piramisa

Médiakutató 2019. tavasz 41-58 o.

Letöltés (PDF)

2015 nyár

Vékey Zoltán:

Vékey Zoltán:

Üzletimodell-kihívások a lapkiadás piacán

Kettős szorítás alatt van a nyomtatott sajtó, ez pedig hatványozottan érezhető a 2008-as gazdasági válság kirobbanása válság óta. A csökkenő olvasószám és a csökkenő eladások már a 2000-es évek közepe óta jellemzik az iparágat, de a hirdetési bevételek drasztikus csökkenése a recesszió első évétől sújtotta igazán keményen a kiadóvállalatokat. A 2012–2014-es időszakban összességében lassú csökkenést tapasztalhattunk, amelyhez 2014-ben komoly piaci mozgások is társultak. A lapkiadók számára mindig is alapvető fontosságúak voltak a fogyasztói bevételek, a lapeladás, előfizetési bevételekként pedig egészen tervezhető forráshoz jutottak így a cégek. A hirdetési árbevételek csökkenése mellett viszont mintha a fogyasztók árérzékenysége is nagyobb lenne, különösen azóta, hogy a megjelent internetes hírportálok képében ingyen is helyettesíthetővé váltak. A digitális média világában alapvetés, hogy a fogyasztók nem fizetnek a tartalomért, elvárás az ingyen hozzáférhető információ vagy háttérelemzés. Tanulmányomat helyzetjelentésnek szánom, amelyben azt vizsgálom, hogyan alakultak a legnagyobb lapkiadók hirdetési, illetve lapeladásból származó bevételei. Igaz-e, hogy ezek aránya eltolódott a korábbihoz képest? A rövid nemzetközi kitekintés után elemzésemben elsősorban a magyarországi lapkiadók helyzetére fokuszálok.

Üzletimodell-kihívások a lapkiadás piacán

Médiakutató 2015 nyár 65-71 o.

Letöltés (PDF)

2014 tavasz

Rangos Katalin:

Rangos Katalin:

„Az agitprop nem a nyilvánosság”

Győrffy Miklóssal hetvenedik születésnapján Rangos Katalin beszélget

Győrffy Miklóssal hetvenedik születésnapján Rangos Katalin beszélgetett a magyar média közelmúltjáról: az újságíróknak a rendszerváltásban és a mai politikai helyzetben játszott szerepéről, arról, hogy az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején valóban hozzájárultak-e Magyarország demokratizálódásához – és arról, hogy a mai magyar média érdemi viták és párbeszéd híján nem tölti be szerepét.

„Az agitprop nem a nyilvánosság”

Győrffy Miklóssal hetvenedik születésnapján Rangos Katalin beszélget

Médiakutató 2014 tavasz 25-32 o.

Letöltés (PDF)

2010 tavasz

Lampé Ágnes:

Lampé Ágnes:

Médiakáosz

Schiffer János (MSZP) és Cser-Palkovics András (Fidesz-MPSZ) a kereskedelmi rádiók és a közszolgálati televízió ügyeiről

Schiffer János szerint nincs mit csodálkozni a Sláger és a Danubius Rádió esetén, a sajtó ugyanis régóta politikai nyomás alatt működik. Az MSZP médiapolitikusa szerint ugyanakkor a módszerek egyre kifinomultabbak. Cser-Palkovics András a rossz szabályozást okolja amiatt, hogy a politika pórázon vezetheti a közszolgálati médiumokat, és úgy általában is túlzottan beleszólhat a sajtó működésébe. A Fidesz-MPSZ médiapolitikusa úgy véli, a következő ciklusban mindez megváltozik. A két nagy párt szakpolitikusait Lampé Ágnes kérdezte.

Médiakáosz

Schiffer János (MSZP) és Cser-Palkovics András (Fidesz-MPSZ) a kereskedelmi rádiók és a közszolgálati televízió ügyeiről

Legolvasottabb
Támogass minket
A Médiakutatót önkéntes kutatók és szerkesztők készítik. Ha hasznosnak találod a működésünket, kérlek, támogasd a lap elkészítését!
Könyvajánló
<>
Szomszédok közt
> könyv rendelés
Pódiumbeszélgetések

„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés

Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró

> korábbi pódiumbeszélgetések

Partnereink