Kulcsszó – Magyarország

Zakinszky Toma Viktória:

„Sajtóinformációk szerint”

Migránsok, menekültek és menedékkérők Magyarországon és Szerbiában

A Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia térségéből érkező migránsok, menekültek, menedékkérők 2015 óta egyértelműen meghatározták a régió országainak médiadiskurzusát. A média válságként tudósított a migrációról – gyakran elpolitizált, elfogult, túlságosan is leegyszerűsített hangnemben, valótlanságokkal vagy féligazságokkal tarkított beszámolókban. Sok esetben szakmaiatlanság, tudatlanság állt mindezek hátterében, a médiában dolgozók maguk sem ismerték a megfelelő szakkifejezéseket, a jelentésbeli különbségeket, a különböző kifejezések jogi következményeit. Mindemellett tagadhatatlan egyfajta szándékosság a sok esetben nem az újságírói etika szabályai szerint készített médiatudósítások tekintetében. Magyarország és Szerbia médiaszínterének elemzése a domináns médianarratívák, a tudósítási paradigmák felfedésére irányul. A két ország médiadiskurzusának komparatív elemzését indokolja, hogy mindkét ország az úgynevezett „balkáni útvonalon” helyezkedik el, ugyanakkor egyikük sem célország, és a kormányaik által a migránskérdés köré épített politikai diskurzus merőben eltérő. Összehasonlító elemzésünkben sajtótermékek tartalomelemzésének módszerét használtuk. Összesen hat hírportál anyagát vetettük össze 2016-tól 2019-ig: két magyarországi és négy szerbiai híroldalról van szó, az utóbbi hírportálok közül kettő vajdasági, egy pedig magyar nyelvű.

Kulcsszavak: diskurzuselemzés, Magyarország, média, menedékkérők, menekültek, migránsok, Szerbia, tartalomelemzés, Vajdaság, válság

Paár Ádám:

Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)

A 19. század végén az Egyesült Államok vitathatatlanul vezető gazdasági és katonai hatalommá vált, és fölkeltette többek között a magyar újkonzervatív agrárius irányzat figyelmét is. A Károlyi Sándor gróf, Darányi Ignác, Apponyi Albert gróf mellett neves agrárszakemberek nevével fémjelzett mozgalom bírálta a dualizmuskorabeli kormányokat az általuk egyoldalúnak érzett iparpártoló („merkantil”) gazdaságpolitika miatt, valamint általában véve kritizálta az agrárnépesség gazdasági és szociális helyzetének figyelmen kívül hagyását. Az agráriusok nem alakítottak saját pártot, de élénk szervezeti életet valósítottak meg, és egyebek mellett a sajtót használták elveik képviseletére és népszerűsítésére. Figyelemmel kísérték a külföldi folyamatokat, és sajtójuk – mindenekelőtt a nívós, 1891 és 1944 között megjelenő Köztelek – beszámolt a külföldi gazdasági, társadalmi és agrártudományi hírekről. E tanulmányban arra törekszem, hogy bemutassam, miként reflektált az agrárius mozgalom vezető lapja, a Köztelek az észak-amerikai állapotokra, különösen az elnökválasztások idején kiéleződött politikai versenyre, valamint hogyan láttatta a farmerek helyzetét. A lap közvetlenül nem foglalkozott az amerikai kérdésekkel, így nem tett említést a populista mozgalomról, de bírálta az 1896-ban hivatalba lépő McKinley kormányát.

Kulcsszavak: agrárius konzervatív, demokrácia, Egyesült Államok, farmer, Köztelek, Magyarország, mezőgazdaság, populizmus, sajtó

Feischmidt Margit – Zakariás Ildikó:

Médiahatások és véleményformálás a menekültekkel szolidáris németországi magyarok körében

Ez a tanulmány a transznacionális szolidaritás és a közbeszéd összefüggéseit vizsgálja. Arra a kérdésre keres választ, hogy milyen kapcsolat van a médiafogyasztás, a menekültek iránti szolidaritás és a menekültekkel kapcsolatos vélemények kifejezése között olyan emberek esetében, akik két, jelentős eltéréseket mutató nemzeti médiatér hatásainak vannak kitéve, ráadásul maguk is transznacionális mozgásban vannak. A média hatását mind a hagyományos, mind a közösségi média esetében megvizsgáltuk. A szolidaritást kétféleképpen operacionalizáltuk: egyrészt a cselekvések szintjén (szolidáris cselekvésnek tekintve a Németországban végzett menekülteket segítő jótékonykodást, valamint fizetett munkát), másrészt az attitűdök szintjén, a menekültek segítésére irányuló véleményeket véve figyelembe. A Németországban élő magyarok körében végzett survey és interjús vizsgálat eredményei alapján azt az állítást fogalmazzuk meg, hogy a menekültekkel kapcsolatos szolidaritásnak a közvetlen segítő kapcsolatokon túlmutató, véleményformáló hatása van.

Kulcsszavak: Magyarország, média, menekültek, migráció, Németország, nyilvánosság, szolidaritás

Benczes Réka – Szabó Lilla Petronella – Virág Ágnes:

It’s showtime: a politika showműsor metafora a Fidesz 2022-es választási kampányában

A kognitív nyelvészet fogalmi metaforaelmélete szerint az elvontabb fogalmakat gyakran konkrétabb fogalmakon keresztül értelmezzük. Ilyen elvont fogalom a politika, amely az amerikai kultúrában a 20. század második felétől a showműsor fogalomkészletén keresztül is megjelent. A politika showműsor metafora például a politikusokat a showműsor szereplőiként, a választókat pedig a műsor nézőiként jeleníti meg. E metaforikus értelmezés kapcsán nem állapítható meg negatív értékítélet. A politika showműsorként való értelmezése megjelent a magyar politikai diskurzusban is, mégpedig a legutóbbi, 2022-es országgyűlési választási kampányban, a Gyurcsány Show című kampányvideóban. A videó a politikát bukott műsorként értelmezi, tehát a metaforikus értelmezés kapcsán negatív értékítéletet tartalmaz. Tanulmányunkban arra a kérdésre keresünk választ, hogy az amerikai kontextusban a politikát showműsorként ábrázoló metafora miképpen vált egyértelműen negatívvá a kortárs magyar viszonyokra adaptálva.

Kulcsszavak: Fidesz, fogalmi integráció, fogalmi metafora, Magyarország, negatív kampány, politikai diskurzus

Tófalvy Tamás:

Újságírók online zaklatása Magyarországon

Formák, megküzdési mechanizmusok és a sajtószabadsággal való összefüggések

Az International Press Institute (IPI) On the Line projektje magyarországi szakaszának 2017-es zárójelentése bemutatja a magyar online újságírók internetes zaklatásának feltárását, vizsgálatát és elemzését célzó három hónapos kutatás eredményeit. A projekt célja az volt, hogy felmérje, milyen típusú zaklatásnak vannak az újságírók kitéve, jellemzően kik zaklatnak kiket, és az újságírók miként reagálnak az online verbális agresszióra. A jelentés nyolc alapvető internetes agresszióformát különít el: a retorikai agressziót, a trollkodást, a bullyingot, a fenyegetést, a nyilvános megszégyenítést, a kibertámadást vagy hekkelést, a magánszféra megsértését és a rosszindulatú közösségimédia-tevékenységeket. Mindezek közül a leggyakoribb, napi szinten tapasztalt zaklatásforma a retorikai agresszió és a bullying, privát és nyilvános csatornákon egyaránt. A jelentés három olyan fő bizonytalansági tényezőt határoz meg, amely az újságírók rendszeres internetes zaklatásából eredően veszélyt jelenthet a magyarországi újságírás és a nyilvánosság demokratikus működésére nézve: az enyhe dermesztő hatást, az érzéketlenítő hatást, valamint az eleve hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ellen irányuló agressziót – az utóbbi a leginkább a női újságírók ellen elkövetett erőszakot jelenti.

Kulcsszavak: IPI jelentés, Magyarország, online zaklatás, újságírók