Mátay Mónika:
Mátay Mónika:
„…a »filozófiai könyv« a veszélyes művek gyűjtőnevét jelentette…”
Robert Darnton történésszel Mátay Mónika beszélget
Robert Darnton történész 1939 májusában született New York-ban. A Princeton-i Egyetem professzor emeritusa, számos monográfia szerzője. Az 1960-as években riporterként dolgozott a New York Times-nál. Kutatási területe a 18. századi Franciaország kultúrtörténete, azon belül különösen a könyv és a nyilvánosság története. Magyarul legutóbb Lúdanyó meséi és más tanulmányok címmel jelent meg kötete (Budapest: General Press, 2010)
„…a »filozófiai könyv« a veszélyes művek gyűjtőnevét jelentette…”
Robert Darnton történésszel Mátay Mónika beszélget
Médiakutató 2023. tél 11-16 o.
Huszti-Szlama Gabriella Zsófia:
Huszti-Szlama Gabriella Zsófia:
„Csődület támadt, a tömeg szidalmazta, majd letépte róluk a ruhát…”
Morális pánikot váltott-e ki a nők nadrágviselete a századfordulón?
Az elmúlt években újra az érdeklődés középpontjába került a morális pánik kérdése, elsősorban olyan aktuálpolitikát, társadalmat, gazdaságot és kultúrát érintő témák miatt, mint a migráció, a mesterséges intelligencia, az orosz–ukrán háború és az izraeli–palesztin konfliktus. A fogalmat először 1971-ben használta Jock Young, az elméleti keret kidolgozása pedig Stanley Cohen nevéhez fűződik. A morális pánikot vizsgáló kutatók többsége kortárs változásokat elemzett a fogalom segítségével, azonban felmerült olyan történeti témák vizsgálatának lehetősége is, mint a boszorkányüldözés vagy a 19. század derekán Londonban gyakorivá vált rablások problémája. E tanulmány a morális pánik történeti kiterjesztésének gondolatmenetébe illeszkedve vizsgálja a női nadrágviselet által kiváltott morális pánikot a hazai sajtóban 1896 és 1914 között.
Kulcsszavak: divat, morális pánik, női nadrágviselet, öltözködés, századforduló
„Csődület támadt, a tömeg szidalmazta, majd letépte róluk a ruhát…”
Morális pánikot váltott-e ki a nők nadrágviselete a századfordulón?
Médiakutató 2023. tél 17-33 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.1
Paár Ádám:
Paár Ádám:
Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)
A 19. század végén az Egyesült Államok vitathatatlanul vezető gazdasági és katonai hatalommá vált, és fölkeltette többek között a magyar újkonzervatív agrárius irányzat figyelmét is. A Károlyi Sándor gróf, Darányi Ignác, Apponyi Albert gróf mellett neves agrárszakemberek nevével fémjelzett mozgalom bírálta a dualizmuskorabeli kormányokat az általuk egyoldalúnak érzett iparpártoló („merkantil”) gazdaságpolitika miatt, valamint általában véve kritizálta az agrárnépesség gazdasági és szociális helyzetének figyelmen kívül hagyását. Az agráriusok nem alakítottak saját pártot, de élénk szervezeti életet valósítottak meg, és egyebek mellett a sajtót használták elveik képviseletére és népszerűsítésére. Figyelemmel kísérték a külföldi folyamatokat, és sajtójuk – mindenekelőtt a nívós, 1891 és 1944 között megjelenő Köztelek – beszámolt a külföldi gazdasági, társadalmi és agrártudományi hírekről. E tanulmányban arra törekszem, hogy bemutassam, miként reflektált az agrárius mozgalom vezető lapja, a Köztelek az észak-amerikai állapotokra, különösen az elnökválasztások idején kiéleződött politikai versenyre, valamint hogyan láttatta a farmerek helyzetét. A lap közvetlenül nem foglalkozott az amerikai kérdésekkel, így nem tett említést a populista mozgalomról, de bírálta az 1896-ban hivatalba lépő McKinley kormányát.
Kulcsszavak: agrárius konzervatív, demokrácia, Egyesült Államok, farmer, Köztelek, Magyarország, mezőgazdaság, populizmus, sajtó
Az agrárius mozgalom, a Köztelek folyóirat és az Egyesült Államok (1892–1908)
Médiakutató 2023. tél 35-45 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.2
Kondorosy Csenge – Endrődy Orsolya – Simonovits Borbála – Borsfay Krisztina – Veszelszki Ágnes:
Kondorosy Csenge – Endrődy Orsolya – Simonovits Borbála – Borsfay Krisztina – Veszelszki Ágnes:
Oltásnarratívák
A Covid-vakcinákkal kapcsolatos lakossági attitűdök elemzése a közösségimédia-figyelés módszerével
Kutatásunkban közösségimédia-elemzést végzünk; a koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos szóhasználat szám- és időbeli alakulását vizsgáljuk a vakcinák megjelenését követő tíz hónap során (2021. január 1-től november 1-ig) a SentiOne mesterségesintelligencia-alapú social listening szoftver segítségével. Az oltásellenes, az oltássemleges és az oltáspárti csoportokhoz köthető szavak említettségét a vakcinatípusokkal kapcsolatos online beszéd általánosabb kontextusában, valamint tematikus csoportokra (narratívákra) osztva vizsgáljuk, kvantitatív eszközökkel. A vakcinatípusok említettségéből kirajzolódó általános tendencia alapján az oltások megjelenését öt hónapig tartó intenzív online beszéd (magas említettség) követi, amely júniustól erősen csökken. Hasonló folyamat figyelhető meg az oltássemleges csoportok szóhasználatában is, viszont az oltásellenes és az oltáspárti csoportok szóhasználata más dinamikát mutat: itt az online beszédet egyéb tényező alakítja. Ennek néhány lehetséges magyarázatát felvázoljuk, a mélyebb feltáráshoz azonban további, kvalitatív kutatások szükségesek.
Kulcsszavak: COVID19, közösségimédia-figyelés, közösségi nyelvhasználat, oltás, oltásellenesség, SentiOne
A Covid-vakcinákkal kapcsolatos lakossági attitűdök elemzése a közösségimédia-figyelés módszerével
Médiakutató 2023. tél 49-62 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.3
Sztáray Kézdy Éva – Kovácsné Hegedűs Dóra:
Sztáray Kézdy Éva – Kovácsné Hegedűs Dóra:
A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében
Az apaság utóbbi évtizedekben megfigyelhető átalakulása eredményeként a tradicionális, elsősorban kenyérkereső, védelmező apa modellje mellett megjelent a gyermekei életébe egyre intenzívebben bevonódó modern apaszerep is. Napjainkban a közösségi média az élet egyre több területét hatja át, így megjelenik a szülőség és az apaság mediatizálódása is. A közösségimédia-szereplők és a sztár apák körében egyre népszerűbb az apaság prezentálása, az új apai trendek megvitatása. Kutatásunk fő célja és kérdése az új apakép és apai identitás feltérképezése a magyar apák Instagram-bejegyzéseink kontextusában. Kvalitatív vizuális és szöveges tartalomelemzéssel elvégzett feltáró kutatásunk eredményei arra mutatnak rá, hogy az Instagramon reprezentált apai identitás a modern, aktívan gondoskodó, gyermekei életébe érzelmileg is bevonódó apa képét ábrázolja. Az Instagramon főként az apaság pozitív, idillikus oldalát helyezik fókuszba, a szülőséggel járó nehezebb pillanatok nem jelennek meg
Kulcsszavak: apai bevonódás, Instagram, közösségi média, modern apaság, mediatizálódás, szövegelemzés
A változó apakép vizsgálata az Instagram-posztok tükrében
Médiakutató 2023. tél 65-84 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.4
Szondi György:
Katona Norbert és Szabó Rita Marketing- és PR-tevékenység az egészségügyben című könyvéről
Médiakutató 2023. tél 87-89 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.5
Szabó Kincső:
A realitás illúziója vagy az illúzió realitása?
Az Aczél Petra és Veszelszki Ágnes által szerkesztett Deepfake: A valótlan valóság című könyvről
Médiakutató 2023. tél 90-91 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.6
Boldog Dalma:
Új médiakörnyezet, új felhasználók
Guld Ádám A Z generáció médiahasználata. Jelenségek, hatások, kockázatok című könyvéről
Médiakutató 2023. tél 92-94 o. https://doi.org/10.55395/MK.2023.4.7
2024
Április "A történelem olyan, mint egy szappanopera." Mátay Mónikával Jamriskó Tamás beszélget.
Március A videójáték ma már nem egy szubkulturális jelenség – Pintér Róbert médiakutató
2022
A Médiakutató Alapítvány fő tevékenységeként immár 24. éve adja ki a Médiakutató folyóiratot. A lap rendszeresen közöl szaktanulmányokat a médiajog,
a médiapolitika, a médiaszociológia és a médiatörténet területéről, számos tanulmánya tananyaggá vált a felsőfokú kommunikáció- és médiaképzésben.
Minden nyomtatásban megjelent tanulmány elérhető honlapunkon (www.mediakutato.hu) is. A szerkesztőség díjazás nélkül, társadalmi munkában dolgozik.
Amennyiben fontosnak tartod a Médiakutató fennmaradását, kérjük, támogasd munkánkat!
A szerkesztőség
Adószámunk: 18687941-2-43
„Szomszédok közt” pódiumbeszélgetés
Kérdez: Bajomi-Lázár Péter Médiakutató
Válaszol: Kovács M. András és Lányi Balázs forgatókönyvíró
Magyar Kommunikációtudományi Társaság
Sajtószabadság Központ (rendszeres tevékenységét források hiányában megszüntette)