Torbó Annamária:

Reprezentációs politikák és faji, etnikai kisebbségekről szóló diskurzusok a kortárs popkultúrában

Esettanulmány a Bridgerton család című sorozatról

A különböző kisebbségek reprezentációjáról szóló diskurzusok a kortárs társadalmi viták mindennapos részét képezik. Az elmúlt években az online sajtóban számos cikk foglalkozott azzal a gyakorlattal, amikor a populáris kultúrából ismert fikciós történetek adaptációiban vagy folytatásaiban megváltoztatják a főszereplők valamilyen alapvető karakterjegyét. Ezek a módosítások a leggyakrabban a karakterek bőrszínét érintik, mindez pedig lehetőséget biztosít a „faji”, etnikai kisebbségek korábbiaknál változatosabb és hangsúlyosabb megjelenítésére. A jelen tanulmányban a Netflix Bridgerton család című sorozatához kapcsolódó reprezentációs politikákat mutatom be, továbbá diskurzuselemzést végzek a sorozattal foglalkozó, hazai online médiumokban megjelent releváns írásokon. A diskurzuselemzés révén kirajzolódnak a különböző médiumokban megszólaló személyek által képviselt beszédmódok, mint például a történelmi hűség védelme vagy az alternatív történelem legitimálása. Mindezen felül arra is rávilágítok, hogy a Bridgerton családhoz hasonló popkulturális alkotások miként kapcsolhatók a kortárs közbeszédet uraló szélesebb társadalmi jelenségekhez, mint amilyen a politikai korrektség vagy éppen a rasszizmus témaköre.

Kulcsszavak: diskurzus, inkluzív szereplőválogatás, populáris kultúra, reprezentáció, színes bőrűek

Tamás Ildikó:

Identitás, kisebbségi lét globális keretben

A hidegtűrés mint számi etnikus motívum az Instagramon

Tanulmányomban azt a kérdést vizsgálom, hogy a számi identitás egyik emblematikus eleme, a hidegtűrés miként transzformálódik az offline diskurzusokból az online folklórba, illetve a fiatalabb nemzedékek hogyan használják fel a hagyományozódó kulturális elemeket és a szóbeliségben is meglévő többnyelvűséget a közösségi médiában. A vizsgálat két számi Instagram-profil tartalmaira fókuszál, és az ezekben megjelenő etnikai diskurzus online etnográfiai tárgyalását adja. Az Instagram-posztok tematikájában visszatérően megjelenik a fagyos sarkvidéki télhez való viszonyulás, ami biológiai és kulturális jelenségként alkalmasnak bizonyul az etnikai különbségek kommunikálására az őslakosok és az „idegenek” között. Ez az ellentét számos humoros tartalomnak ad teret, amelyek néha átlépik a politikailag korrekt stílus határát. Azt is illusztrálom, hogy a szóbeliségben eredő folklór könnyedén meghódítja az újabb regisztereket, és tovább élnek a számi kultúrát esszenciálisan megtestesítő motívumok és jelentések.

Kulcsszavak: hidegtűrés, identitás, Instagram, mém, számi

Dunai Tamás:

Fejlődési zavarok

A Heartstopper című képregény fóliázási ügye a képregénytudomány szemszögéből

2023 júliusában 12 millió forintos fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Fővárosi Kormányhivatal a Líra Könyv Zrt.-re egy melegszerelmet ábrázoló, lefóliázatlan young adult képregény, a Heartstopper – Fülig beléd zúgtam miatt. A fóliázással kapcsolatos társadalmi diskurzus középpontjában ugyan nem a képregénymédium áll, ám mégsem teljesen véletlen, hogy egy képregény kapcsán vált a könyvfóliázásból országos érdeklődést kiváltó ügy. A jelen tanulmány azt mutatja be, milyen szerepet játszhattak a képregénymédium mediális és fejlődési sajátosságai abban, hogy a mű aktuálpolitikai csatározások célkeresztjébe kerülhetett. Mediális, ugyanis a képregény vizuális médium, a tartalma így „szembeötlő”, aminek köszönhetően a története során gyakran érték hasonló támadások. Fejlődési, ugyanis a médium kulturális változatainak többsége az elmúlt évtizedekben kifejezetten szabadon fejlődött, műfajait és tartalmát tekintve diverz, aminek köszönhetően az LMBTQ-tartalmú képregények is egyre nagyobb jelenléttel bírnak.

Kulcsszavak: forgalmazás, képregény, képregénykiadás, könyvpiac, szabályozás

Kiss Gábor Zoltán:

Birodalmi ambíciók és ideológiai cenzúra a modern társasjátékban

A jelen dolgozat a történelmi valóság cenzúra általi megmásításával foglalkozik a társasjáték médiuma kapcsán. A modern társasjáték élő, interaktív lehetőséget biztosít a valóság legkülönfélébb jelenségeinek újrajátszásására, az újrajátszáson keresztül pedig a megértésre, amely több tekintetben is fenyegető. A történelmi társasjáték gyakran kevésbé ismert eseményeket dolgoz fel, megkérdőjelezi az azokkal kapcsolatos uralkodó narratívákat, vitára késztet és alternatív értelmezésekre ösztönöz, ami heves ellenérzéseket szülhet vele kapcsolatban. Érzékeny vagy ellentmondásos témái erős érzelmeket és etikai aggályokat válthatnak ki nemcsak a közönségből, hanem a játék készítőiből (a tervezőkből, a fejlesztőkből, a fordítókból) is, akik a saját társadalmi közegüknek megfelelő értelmezések szerint tervezik meg a játékot vagy alakítják át az általuk lefordított eredetit. Egyes társasjátékok akarva vagy akaratlanul egy adott politikai álláspontot vagy ideológiát támogatnak, ami szintén problematikus a propaganda, az elfogult értelmezések és a megosztó narratívák elfojtása vagy megerősítése szempontjából. Írásomban a cenzúra alapjául szolgáló utóbbi lehetőségekkel foglalkozom egy konkrét társasjáték, a Pax Pamir Second Edition kapcsán.

Kulcsszavak: 19. század, Brit Birodalom, cenzúra, Oroszország, társasjáték

Kálai Sándor:

„...a magyar irodalom adott-e hozzá valamit a külföldi detektívirodalomhoz?”

Hankiss János 1928-as könyve a bűnügyi regényről

A kortárs nemzetközi krimitörténet-írást a komparatív szemlélet és ebből következően a különböző regionális és nemzeti hagyományok együttélése, a fordítások és a könyvpiaci logikák értelmezése vezérli. Nem meglepő az sem, hogy a műfaj története visszamenőleg is átíródik: egy Edgar Allan Poe írásaiból eredő egyenes vonalú fejlődés elképzelése helyett (amely az angol-amerikai hagyomány dominanciájának megalapozását jelentette) az értelmezők egyre inkább különféle kultúrák és szövegek bonyolult összjátékát állítják középpontba. 1928-ban a debreceni egyetemi tanár, Hankiss János megjelentette A detektívregény. A „népszerű irodalom” elmélete és története című rövid munkáját. Könyvének címe és alcíme is sokat ígér: egy műfajjal, annak elméleti és történeti kérdéseivel vet számot. Ez az írás arra a párhuzamra igyekszik felhívni a figyelmet, amely Hankiss komparatív megközelítése és napjaink krimikutatása között van, hiszen ez utóbbi részben az összehasonlító irodalomtudomány hagyományai felől igyekszik lebontani az angolamerikai perspektívából felépített klasszikus történeti áttekintéseket.

Kulcsszavak: irodalomtörténet-írás, krimi, kultúripar, műfajtörténet, összehasonlító irodalomtudomány

Tisza Eleonóra:

A hibriditás lehetőségei a kortárs young adult irodalomban

E kutatás célja az, hogy a hibriditás sokrétű fogalmát körüljárva átfogó képet nyújtson a young adult (YA) irodalomról. A YA sem a gyerekirodalomhoz, sem a „felnőtt” irodalomhoz nem sorolható be teljes értékűen, így mint korosztályok közötti hibrid műfaj értelmezhető. A YA körüli definíciós problémák is leírhatóak a hibriditás fogalmával, mert a konszenzus ma sem teljes azt illetően, hogy zsánerként, marketingkategóriaként vagy korosztályi besorolásként értelmezzük-e a jelenséget. Emellett a műfaji hibridizáció elemzésére is sort kerít, mert ez alapvetően jellemző tendencia a terület médiaszövegeinek működésében. Végül röviden arra is rámutat az elemzés, hogy miként jelenik meg a hibriditás a YA fantasy szövegek narratíváiban, különös tekintettel a női szörnyek hibriditására.

Kulcsszavak: hibridizáció, ifjúsági irodalom, újmédia, young adult irodalom, zsánerhibridizáció

Timár Borbála:

Kelletlen részvétel

A digitális technológiához fűződő ambivalens élmények feltárása a szerelmes és szakító levél módszer használatával

A technológia paradoxona a digitális eszközökkel és platformokkal kapcsolatban azt a kettőséget jelenti, hogy noha ezek egyfelől korábban elképzelhetetlen szabadságot nyújtanak, másfelől túlhasználatot, függőséget és számos más digitális ártalmat okozhatnak (Mick & Fournier 1998, Barnes et al. 2019). A folyamatos online jelenlétet maguk a felhasználók is sokszor tehernek érzik, a digitális eszközökhöz és tartalmakhoz való viszony ambivalens (Ytre-Arne et al. 2020) – felhasználói oldalról ezt írja le a „kelletlen részvétel” (Cassidy 2016) fogalma. E tanulmány a felhasználóiélmény-kutatásban használt egyik kvalitatív módszert, az úgynevezett szerelmes és szakító levél módszert (love and breakup letter method) (Martin & Hanington 2012) és annak néhány alkalmazási lehetőségét mutatja be. A módszer a technológiai eszközökkel és alkalmazásokkal kapcsolatos ambivalens érzések feltárására és a felhasználói attitűdök vizsgálatára alkalmas.

Kulcsszavak: ambivalencia, attitűd, digitális eszközök, felhasználóiélmény-kutatás, szerelmes- és szakítólevél módszer

Horváth Kata:

Ki vigyáz az újságírókra?

Pályakezdő újságírók és független szerkesztőségek rezilienciája

A jelen tanulmányban azokat az egyéni és szervezeti tényezőket vizsgálom, amelyek hozzájárulnak vagy éppen kikezdik a magyar újságírók ellenálló képességét. A kutatás során négy független magyar szerkesztőség alapító, illetve pályakezdő újságíróival készítettem mélyinterjút az újságírói ellenálló képességet kikezdő témákban, egyebek mellett a kiégésről, a politikai nyomásról és az online zaklatásról. A kutatásból kiderült, hogy az újságírókat ért alapvető stresszfaktorokra nem készítik fel a gyakornoki programok vagy az egyetemek a pályakezdő újságírókat. Bár a megkérdezett szakemberek szerint a független szerkesztőségek többségében barátságos és támogató a légkör, a felvetett problémákra általában nincs kidolgozott válasz, a tárgyalt témákról az általam vizsgált szerkesztőségekben – egy kivételével – egyikben sem folytattak eddig szakmai beszélgetéseket.

Kulcsszavak: kiégés, online zaklatás, pályakezdő újságírók, reziliencia

Varga Tibor Szabolcs:

(E)sportmosás

Szaúd-Arábia tevékenységének vizsgálata az e-sportiparban

A sportokban egyre gyakoribb jelenség, hogy egyes államok közvetlenül e-sportklubokat, rendezvényszervező és -közvetítő cégeket, nemzetközi bajnokságokat vásárolnak fel. Az ezek feletti ellenőrzést politikai, kulturális és gazdasági tőkévé alakítják, hogy elérjék az országaik imázsával és a gazdaságaik diverzifikációjával kapcsolatos céljaikat. A szaksajtó szerint ez „sportmosás” (sportswashing). E kifejezéssel a nem-nyugati, sportra épülő geopolitikai tevékenységeket jellemzi pejoratívan az olyan országok esetében, amelyek megsértik az emberi jogokat. A sportmosás kutatása azonban mindaddig problémás marad, amíg nem lehet elhelyezni a már ismert politikai keretek között, és nem lehet leválasztani a nyugati értékítéletekről. Ezért járhat hasznos felismerésekkel az, ha az értékítélettől terhelt fogalom helyett a „politikai-kulturális finanszírozás” kifejezést használjuk Szaúd-Arábia 2020-ban megkezdett e-sportipari terjeszkedésének vizsgálata során.

Kulcsszavak: e-sport, sportmosás, Szaúd-Arábia, emberi jogok

Borbíró Aletta:

„Fontos, hogy networkölj, aha”

Hálózatosság és (média)konvergencia Krúbi Szív című dalában

A jelen tanulmány Krúbi Szív című videóklipjét értelmezi a transzmedialitás és a konvergens kultúra fogalma felől. A rap műfaj jellemzőinek rövid ismertetése mellett előtérbe kerül, hogy a műfaj miként kapcsolódik össze a domináns médiumokkal, miként adnak teret a közösségimédia-platformok az alteregóépítésre, és hogyan tették láthatóbbá a rapperek között működő hálózatosságot. A Szív című dal és videóklipje reprezentálja a magyar zeneipar hálózatosságát, illetve olyan képi és metareflexív jegyeket tartalmaz, amelyek a vizuális médiumok változását viszik színre, miközben bemutatja a médiakonvergencia logikáját is.

Kulcsszavak: hálózatosság, konvergens kultúra, Krúbi, rap, transzmedialitás