Kiss László:

A médiatorzítástól a párhuzamos valóságokig

A közoktatás helyzetével kapcsolatos diskurzus két magyarországi online portálon

A médiatorzítást jellemzően a következő három értelemben használja a szakirodalom: lefedettségi vagy kiegyensúlyozottsági torzítás, szelekciós vagy kapuőrtorzítás, illetve állítás- vagy véleménytorzítás. A magyarországi online sajtó két portálja, az origo.hu és a telex.hu oldalán megjelent cikkek korpuszán a magyarországi pedagógustüntetések és a kapcsolódó események médiadiskurzusainak vizsgálatával azt mutattuk ki, hogy a médiatorzítást kifejezetten komoly problémaként kell értékelnünk. Az eltérő narratívák mellett erős a hírek szelektáltsága, valamint eltérő a megjelent hírek keretezése is. A vizsgált cikkek alapján kijelenthetjük, hogy a két ellentétes irányultságú hírportál két teljesen különálló „tájékoztatási univerzumot” hoz létre, a beszámolók és az értelmezések teljesen eltérő szemszögből közelítik meg a valóságot

Kulcsszavak: médiatorzítás, online sajtó, tanárok, tüntetés, szövegelemzés

Farkas Xénia – Burai Krisztina – Bene Márton:

Hullámok meglovaglása

Hogyan alakítja át a politikai szereplők tematizációs stratégiáit egy külső sokk a kampány során?

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy, a választási kampányt meghatározó külső sokk mik lyásolja a politikai vezetők tematizációs stratégiáit. A 2022-es magyarországi országgyűlési vá kampány egyedülálló alkalmat kínál ennek vizsgálatára, hiszen Oroszország hat héttel a válasz előtt támadta meg Ukrajnát. Kutatásunk célja annak feltárása, hogy a sokkoló esemény hatására a kampány tematizációs stratégiái, és ha igen, akkor melyek a változások fő irányai. Vizsgálat párt vezetők kampány alatti Facebook-bejegyzéseinek tartalomelemzésére támaszkodik, és a h törése előtti és utáni időszakra egyaránt kiterjed. Eredményeink azt mutatják, hogy bár a hábo daság és a külpolitika nagyobb szerepet játszik a legtöbb politikai szereplő kommunikációjába 24-e után, a politikai szereplők kommunikációs stratégiájában jelentős különbségek vannak.

Kulcsszavak: Facebook, háború, kampány, külső sokk, tematizációs stratégiák

Dér Dorottya Noémi – Huszár Sándor:

A vizuális közösségimédia- tartalmak hatása a fiatal nők életmóddal való elégedettségére

A közösségimédia-tartalmak hatást gyakorolhatnak az önértékelésünkre, és e hatásnak a fiatal nők különösen kitettek. Az idealizált testkép okozta önmagunkkal kapcsolatos elégedetlenség hiányérzethez vezethet, amely etikai kérdéseket is felvet a marketingkommunikáció céljával kapcsolatban. Felmérésünkben fitspiration, body positive és semleges közösségimédia-tartalmak hatását vizsgáljuk a fiatal nők életmóddal való elégedettségével kapcsolatban. A szemkamerás kutatással egybekötött kérdőíves felmérésben 93 alany vett részt, akiket három különböző típusú közösségimédia-tartalommal stimuláltunk annak érdekében, hogy ezek hatását vizsgáljuk. Az eredmények alapján elmondható, hogy a fitspiration jellegű tartalmak a fiatal nők esetében negatív hatást gyakorolnak az étkezéssel és a testmozgással való elégedettségre, ugyan- akkor az egészséggel való elégedettséget nem befolyásolják. A body positive tartalmak esetében nem sikerült pozitív hatást kimutatnunk az életmódbeli tényezőkkel kapcsolatban.

Kulcsszavak: body positive, fiatal nők, fitspiration, közösségi média

David M. Berry:

Bevezetés a gépi tanulás médiaelméletébe

E tanulmányban a gépi tanulás médiaelméleti alapjait vázolom fel két új fogalom, a számító művelet (c computing) és a kiszámított művelet (compute-computed) bevezetésével, valamint ezek kölcsönhatásána keretrendszerével.1 Számító műveleten (számítás, azaz generatív) itt egy rendszer „aktív” tanulási komponen értjük, míg a kiszámított művelet (számítás, azaz generált) fogalma a rendszer „passzív”, kódolt, annak emlé vésett vagy beleírt adatainak aspektusaként ragadható meg. Ezt a két fogalmat azért veze tem be, hog átgondolnunk az algoritmikus rendszerek sajátosságait, amelyek nem csupán a számításfeldolgozás op szekvenciális vagy párhuzamos rendszerei, amelyekhez hozzászoktunk. Sőt a gépi tanulási rendszerek ezek a rendszerek valóban képesek önállósulni abban az értelemben, hogy olyan modelleket és adatstr generálnak, amelyek teljesen internalizálják az adatok bizonyos mintajellemzőit, anélkül, hogy ezeket e programozó formális adatstruktúrákra fordítaná le,2 vagyis képesek arra, hogy megragadják a rendszerbe bevit adatok absztrakt formáját, azonosítsák a kulcsfontosságú jellemzőket, kereteket vagy mintákat, és eze adatfolyamok vagy objektumok összehasonlítása és osztályozása céljából tárolják.

Szijártó Zsolt:

Az államszocialista televízió … sokkal közelebb állt a nyugat-európai köztelevízióhoz, mint egy sztereotip propagandamédiumhoz

Imre Anikó médiakutatóval Szijártó Zsolt beszélget

Az internet kialakulásának okait és következményeit, a kommunikációs technológia és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló médiakutatók fogódzókat keresve szívesen támaszkodnak történeti analógiákra. Különösen kedvelik azokat párhuzamokat, amelyek a távíróhálózat kiépítése által fémjelzett elektronikus forradalom és az internet térhódítását magával hozó digitális forradalom között mutatkoznak. Írásunkban ezt a hagyományt követjük: a szakirodalom kritikai áttekintésével a távíró és az internet – e két bináris és globális hálózat – történetét és társadalmi hatásait vetjük össze. Úgy érvelünk, hogy a két hálózat története számos közös vonást mutat, ám lényeges különbség mutatkozik közöttük például abban, ahogyan az újságírás társadalmi szerepét befolyásolták.

Pintér Róbert:

Klímakönyv: a média a fő felelős a súlyosbodó klímaválságért

Greta Thunberg (szerk.) Klímakönyv című könyvéről

Greta Thunberg 540 oldalon, több mint száz tudóssal, aktivistával, újságíróval és íróval közösen egyetle foglalta mindazt, amit tudni lehet a klímaválságról, annak okairól és lehetséges megoldásáról. A könyv elsősorban egy információs válság, amelyben a leginkább a média bűnös, mert nem tudatosítja az emb a helyzet komolyságát. Így a közvélemény nem képes nyomást gyakorolni a politikusokra, hogy érdembe klímaválsággal szemben. Az alábbiakban elsősorban a könyv médiával kapcsolatos legfontosabb állításait A könyvet szerkesztőként jegyző Thunberg szerint a klímaválság az emberiség legnagyobb kihívása, a valaha is szembenézett – mégsem teszünk ellene érdemben semmit. Elsősorban azért, mert képtelene feladni az eddigi életmódunkat és megváltoztatni mindazt, ahogyan a társadalmi, a gazdasági és a poli szerünk működik. A politikusok látszatintézkedéseket tesznek, a klímacsúcsokon tett ígéreteket pedig s tartják be. Ha ez változatlanul így megy tovább, akkor nemcsak nekünk, hanem gyerekeinknek és mind leszármazottunknak is egy olyan világban kell majd élni, ahol a klímaválság hatásai még inkább megha lesznek a hétköznapokban. Ennek a jövőnek a szerzők szerint nem kell valósággá válnia, szerintük van még remény, hogy gyöke zásokkal megelőzhető legyen a katasztrófa. A Klímakönyv célja, hogy ráébressze az olvasókat a helyzet ságára, és rávegye őket arra, hogy aktívan tegyenek a változásokért: „A gyorsan eszkalálódó éghajlati és válság kezdeténél vagyunk. … Az az átalakulás, amire szükségünk van ahhoz, hogy biztosítsuk a bizton jövőt, nem fog előtűnni a semmiből. A közvélemény megváltozásából fog eredni, és ezt a változást nek elérnünk” (63. o.). Változást viszont csak úgy fognak kikényszeríteni az emberek, ha tudják, mi történik pedig ilyen és ehhez hasonló könyvekre van szükség, ugyanis „[a]zért voltunk eddig képtelenek megál éghajlati és ökológiai válságot, mert a média folyamatosan csődöt mondott … Ez az át nem adott inform válsága” (438. o.). Mindez azt eredményezi, hogy „[n]em vagyunk tudatában annak, hogy éghajlati vés van. De még csak nem is ez a fő probléma. A fő gond az, hogy nem vagyunk tudatában annak, hogy va nem vagyunk a tudatában” (348. o.).

Bajomi-Lázár Péter:

A „betűk köztársaságának” eredetéről – másként

Philipp Blom Amikor a világ kifordul a sarkából című könyvéről

A társadalomtudományok egyik visszatérő kérdése az, hogy mi magyarázza a változást. Például a feud évszázadainak hosszú állandósága után a 17–18. században miért kezdődik el a nyugati társadalmak g átalakulása? Mi váltja ki a modernizációt: a szekularizációt, a közoktatás megjelenését, a könyv „másod dalmát”, a világkereskedelem kialakulását, az iparosodást, az urbanizációt, a társadalmi mobilitás növe és általában a tudományos ismeretek bővülését? Mi okozza e forradalmi – vagyis gyors, radikális és önm túlmutató, azaz a társadalom egészét néhány generáció alatt felforgató – változásokat? A kutatók abba egyetértenek, hogy hiba volna egyetlen okot keresni a háttérben. Helyesebb különböző tényezők összj gyanakodni, az okok és a következmények gyakran nehezen szétszálazható mátrixában pedig egy-egy csupán hozzájáruló ok lehet.