Tartalomjegyzék – 2025 tavasz

Berger Viktor:

A társkeresés mediatizálódása és a Tinder

E tanulmány a társkeresés mediatizálódása kapcsán a Tinder felhasználói élményét értelmezi materialista fenomenológiai nézőpontból. Eszerint az applikáció affordanciái a felhasználói felület tulajdonságainak, az algoritmikus strukturációnak és a felhasználók észleleteinek viszonyrendszerében jönnek létre. A Tinder felhasználói élménye a vizualitás dominanciájával, a gyorsasággal, az (ön)tárgyiasító tendenciákkal, valamint a cinizmus és az unalom atmoszférájával írható le. Emellett az applikáció a reflexivitás és az impulzivitás, a felszínesség és a mélység, az instrumentális beállítódás és az autentikusként elgondolt kapcsolatok iránti vágyódás dualizmusaival jellemezhető. Ugyanakkor azonban a felhasználók egy része a meglévő életvilágbeli tudásuk alapján képes ellenállni a negatív tendenciáknak. Az írás kitekintésszerűen és szisztematikus igény nélkül arra is utalni kíván, hogy a magyar kontextus lehetséges empirikus vizsgálatához milyen adalékokat nyújtanak az elméleti megfontolások.

Kulcsszavak: életvilág, mediatizáció, online társkeresés, Tinder

Benedek István:

Egy hibrid médiarendszer felemelkedése

Politikai nyilvánosság az Orbán-rezsimben

E tanulmány a hazai antipluralista hibrid médiarendszer kialakulásának folyamatát és működését elemzi az Orbán-rezsim populista választási autokráciaként (PVA) való kiteljesedésének szélesebb kontextusában. Megvizsgálja az olyan intézményes változásokat és manipulációs stratégiákat, mint az elfogult médiaszabályozás és -felügyelet, a célzott állami hirdetés- és reklámpolitika, valamint a harmadik félnek kiszervezett kampányok jelensége, amelyek lehetővé tették a közéleti diskurzusok felett mind jobban kiteljesedő kormányzati kontrollt. Kitér e dinamikáknak a polarizált médiarendszerre és az Orbán-rezsim autokratikus stabilitására gyakorolt hatására, kiemelve, hogy a kormány által uralt politikai nyilvánosság és az elit manipulációjára fogékony és erősen pártos közönség alapjaiban ássa alá az állampolgárok azon képességét, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, és elszámoltathassák a kormányt. Végezetül bemutatja azokat a nemzetközi és hazai kihívásokat, amelyek nyomán a 2020-as évek közepére egy újabb kritikus fordulópont körvonalazódik, amely alapjaiban veszélyezteti a fennálló rendszer stabilitását, és amely ezáltal a hazai médiarendszer jövőjét is jelentős mértékben befolyásolhatja.

Kulcsszavak: autokratikus stabilizáció, hibridizáció, Magyarország, médiarendszer, Orbán-rezsim, populizmus

Tóth Zoltán János:

Platformizáció és filmsztárok

A jelen tanulmány a platformizált szórakoztatás és a posztmillenáris filmkultúra hatáskapcsolatait vizsgálja a kortárs filmsztárok mediatizációján és reprezentációkritikáján keresztül. Elsősorban a blokklánctechnológia által megváltozott filmgyártás és filmforgalmazás, illetve a marketing területén méri fel, milyen következményekkel jár a filmipar számára a filmsztárok médiakörnyezetének átalakulása. Külön figyelmet fordít a filmipar és a közösségi média versengésének vizsgálatára az új típusú hírességek, a celebek és a sztárrezsimek megszületése kapcsán. Ezt a konkurenciavizsgálatot a médiatudomány és a filmtudomány határmesgyéjére helyezi. Célja kettős: egyfelől adalékokat szolgáltat a technológiai paradigmaváltások hatásaként újrakondicionált filmfogyasztásról, másfelől szempontokat kínál a sztárelméleti megközelítések felülvizsgálatához.

Kulcsszavak: celebritás, platformizáció, streaming, sztár, sztárkutatások

Keszeg Anna:

Trash, posztszovjet esztétika, kézművesség

A banális kelet-európaiság vizuális diskurzusai a kortárs globális divatban

E tanulmány a globális vizuális kultúra és kitüntetetten a divatipar Kelet-Közép-Európával kapcsolatos címkéit elemzi. Célja egy olyan szempontrendszer kidolgozása, amelynek köszönhetően láthatóvá válnak a gyarmatosítás és az öngyarmatosítás technikái. Az alábbi öt vizuális stílusréteget vizsgálja: a trasht, a népi motívumokat, a posztszovjet esztétikát, a brutalizmust és a DIY kultúrát. E kategóriák kialakítása és lehatárolása a generatív mesterséges intelligencia segítségével történt. Az elemzés mindegyik jelenséget egy jellemző iparági példáján keresztül mutatja be. Érintőlegesen tárgyalja a New East címkét is, amely egyfajta ernyőfogalomként reflektált ezekre a címkézési jelenségekre. Az elemzés célja a banális keletközép-európaiság és az öngyarmatosítás közötti dinamika leleplezése.

Kulcsszavak: folk, kelet-közép-európaiság, öngyarmatosítás, trash, vizuális stílusok

Maksa Gyula – Murányi Kata:

Migrációs helyzetek reprezentációja Birgit Weyhe Madgermanes címűgrafikus regényében

Mozambikból 1979 után egy évtized alatt több mint 16 ezer vendégmunkás érkezett az NDK-ba. Közülük hárman a főszereplői Birgit Weyhe Madgermanes című, 2016-ban kiadott grafikus regényének. Ebben a beilleszkedési nehézségekkel és az otthonkereséssel kapcsolatos megküzdési gyakorlatokról szóló történeteiket mesélik el. A grafikus regény a migrációs helyzeteket és a kulturális sokkot jelentős részben az 1980-as évek populáris és városi kultúráján keresztül mutatja be, így válik alkalmassá afropolita alkotásként arra, hogy részt vegyen egy formálódó grafikus világirodalmi kánonban.

Kulcsszavak: grafikus regény, kulturális sokk, Madgermanes, migráció, NDK

Ármeán Otília:

Mozgóképes kommunikáció színházi vetítésben

Javaslat az ismétlések, lelemények, áthallások rendszerezésére

A jelen tanulmány a színpadra állított képernyők, vásznak vagy díszletelemek felületein megjelenő közvetített és vetített állóképek, mozgóképek, filmrészletek dramaturgiai-szemiotikai hozadékairól, a befogadásban játszott szerepéről, a médiaapparátusban betöltött jelentőségéről szól. Az általános mediatizáltság és mély mediatizáció kontextusában a színházi mozgóképhasználat és a különböző reprezentációs technikák alkalmazása kulcsot adhat a befogadó kezébe a saját verzió, a saját értelmezési javaslat összeállításában. Az előadás különböző jelentésrétegei és az előadásban megjelenő mozgóképes tartalmak javasolt viszonytípusait két Radu Afrim rendezte marosvásárhelyi előadás értelmezése példázza.

Kulcsszavak: képernyő, színház, vászon, vetített kép, videófelvétel